2024.06.24, Hétfő
Rákosivipera-napot rendeznek a Kecskeméti Vadaskertben
Illusztráció: Pixabay

Rákosivipera-napot rendeznek a Kecskeméti Vadaskertben

Kecskeméti Vadaskert / Facebook, MTI

2023.09.02. 09:00

A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai számos érdekességgel készülnek a Rákosi vipera pavilonnál, a vadaskertünk kollégái pedig látványetetésekkel teszik élménytelivé ezt a napot.

Hirdetés

A rákosivipera-nap keretében a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében túrára várják az érdeklődőket, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.

A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot - szeptember első szombatját - a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.

A rákosi - a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt - vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók - róka, borz, vaddisznó - megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.

A nőstények - a napsütötte napok számától függően - nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, a legtermetesebb nőstényé 59,8 centiméter volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése - aminek megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése - az ember számára is tragikus következményekkel járhat - figyelmeztetnek a szakemberek.

A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül mintegy hétszázat visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.

KecskemétKecskeméti Vadaskert