Megtartották az évad utolsó premierjét a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban

Az idei évad utolsó premierjét is megtartotta péntek este a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. A Luxemburg grófja bár ismert történetet dolgoz fel, mindannyiunk számára tartogat meglepetéseket - olvasható a teátrum hírei között. 

Az operett attól igazán különleges, hogy Szente Vajk és Galambos Attila kifejezetten a kecskeméti társulatra írta. Eddig még soha nem látott karakterek és fergeteges poénok – sokak között ezt ígéri a posztimpresszionizmus Párizsát idéző darab.

„Ízig-vérig operettet lát a néző, a klasszikus szerepkörökkel, Lehár Ferenc muzsikájával, viszont egy olyan történettel, amely jobban hasonlít az 1909-es ősbemutatóéra, mint az 1952-ben készült átdolgozásra. Újdonságként hat a visszanyúlás az eredeti sztorihoz, ám nem csupán verbálisan, hanem a partitúrában is sok meglepetéssel szolgálunk” – árulta el a vérfrissített Luxemburg grófjáról Galambos Attila, a Kecskeméti Nemzeti Színház irodalmi vezetője. 

Hozzátette: immáron másodszorra nyílt alkalmuk darabot írni a kecskeméti társulatra, ugyanakkor ezúttal óriási különbség, hogy most már mindketten a társulat tagjai, ezáltal sokkal jobban ismerik az itteni színészeket. „Nem túlzás azt mondanom, hogy ez a darab egy leplezetlen szerelmeslevél hozzájuk, amivel a tehetségüknek, humoruknak és kivételes csapatszellemüknek adóztunk” – hangsúlyozta.

Szente Vajk, az előadás rendezője hozzátette: ha a Luxemburg grófjának valamilyen alcímet kellene adnia, az valószínűleg “A szerelem arcai” lenne. „Az operettek gyakran szólnak a szerelemről, ám mi kifejezetten sok verzióját mutatjuk meg ennek az érzelemnek. A történet középpontjában Angèle Didier (Bori Réka) áll, aki nem hisz a szerelemben, ám mi éppen azt mutatjuk meg, miként tud ez egy csapásra megváltozni. Nem titkoljuk, hogy ez egy törékeny érzelem, és hogy a nehezen felépített remények egy szempillantás alatt kettétörhetnek. Erről szól a darab: azokról a szerelmekről, amelyeket mindannyian átélünk és bárki azonosulni tud velük” – foglalta össze.   

A darab Párizsban játszódik, művészek között, a főszereplő – aki maga Luxemburg grófja (Koltai-Nagy Balázs) – festőművész, ahogyan a táncos-komikus karakter, Armand Brissard (Orth Péter) is, a művészet éppen ezért erőteljesen meghatározza a lelkületüket, így az előadásét is. 

A cselekmény fontos mozgatórugója a Sir Basilt váltott szereposztásban alakító Szerednyey Béla és Járai Máté.

„Tény, hogy másfajta színészek, de mindkettő nagy komédiás és ez a szerep éppen ezt kívánja meg. Komoly művészek játszották ezt a karaktert korábban, akik bár az ország nagy komédiásai voltak, de csak utólag visszagondolva váltak legendává. Véleményem szerint ugyanez meg fog történni a mai kor legnagyobb nevettetőivel, akik között tévedhetetlenül ott van Szerednyey Béla és Járai Máté is” – zárta gondolatait Szente Vajk.

A Luxemburg grófja című operett május 5-től a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán az évad végéig, ezt követően júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, szeptembertől pedig újra a nagyszínházban tekinthető meg - olvasható a közlemény végén.