Bajtay Ferenc kecskeméti fotóművész munkásságából emeli ki a jelentősebb felvételeket a Kecskeméti Katona József Múzeum legújabb virtuális kiállítása.
A tárlat nagyobb részt az 1978-ban gyűjteményi nyilvántartásba vett hagyaték felvételeiből áll. A közel kétezer várostörténeti jelentőségű és művészi beállítású fotót - üvegnegatív, celluloid negatív és papírkép - Bajtay Ferenc 1918 és 1967 között készítette.
Bajtay Ferenc - mint a 20. századi magyar fotóművészek többsége - lelkes amatőrként kezdte később kiteljesedő fotós karrierjét. Sosem volt klasszikus, műteremmel rendelkező fényképész, mindig is a művészetet kereste a fotózásban, önszorgalomból vált képzett fotográfussá, emellett filmezéssel is foglalkozott.
A két világháború közötti magyaros fotóművészet alkotója volt. Ez a stílus jellemzően a magyar tájat, a magyar vidéket, a falusi életet választotta témájául, annak napsugaras-felhős fényhatásaival dolgozott, de nem szakadt el a zsánerképektől sem. Bajtaynál ehhez kapcsolódik egyfajta városi fotóművészet, amely inkább terekben gondolkozik, szereplői esetlegesek, riportfotó jellegűek, ez kecskeméti képeire nagymértékben jellemző.
Bajtay Ferenc 1898-ban tisztviselő családban született Kecskeméten. Fiatal korában tagja volt a cserkészszövetségnek, később is gyakran fotózta a mozgalom mindennapjait. Polgári állása mellett 1918-tól kezdett el fotózással is foglalkozni, az 1920-as országos fotókiállításon már szerepeltek képei. Később megmutatkozott mozgóképes érdeklődése is: 1928-ban és 1929-ben segédkezett Mátis Kálmán festőnek, a szintén amatőr fotósnak és filmesnek A kiscserkész álma című korai magyar rajzfilm elkészítésénél, amely Londonban díjat is nyert.
Néhány évvel később, 1936-ban a Hírös Hét Fesztivál fényképkiállításán több képe is díjat nyert, valamint bemutatta A barack útja című 9,5 milliméteres filmjét, mely a kecskeméti gyümölcstermesztők munkáját örökítette meg a tavaszi metszéstől az áru vagonokba kerüléséig.
Az 1950-es években a fényképész szövetkezet, a Fényszöv tagja, majd elnöke lett. Emellett az ipari szakiskola fényképész tanulóit oktatta, amit nyugdíjazása után is folytatott. Az 1958-ban alakult Kecskeméti Fotóklub oszlopos tagja, haláláig elnökhelyettese volt. Képei a klubszervezeten keresztül bejárták a világot. Az 1960-as években még aktívan fotózta Kecskemétet. 1975-ben hunyt el.
A tárlat a https://muzeum.kecskemet.hu/ oldalon nézhető meg.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról