Öveges László városi főépítész megfogalmazása szerint az építészeti megjelenés, valamint a várostörténeti jelentőség a meghatározó ebben a döntésben. Ezek az épületek megmutatják, mi ennek a városnak a karaktere, múltja.
A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely épülete Kecskemét város közgyűlésének döntése nyomán 2020. szeptember 17-én helyi védelem alá került.
A Gyermekjátékház létrehozása – így emlegették a Szórakaténuszt a tervezés időszakában – azonnal széleskörű támogatást kapott. A kezdeményező erőt az 1979-es Nemzetközi Gyermekév eseményei adták. Mindehhez a keretet egy erre a célra emelt, napjainkban is változatlan formában álló, sajátos épület adta, melynek központi, körgalériás, centrális terét a honfoglaló magyarok jurtája ihlette. A 18. századi alföldi, nemesi Bánó-ház – ma Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye – műemlékkörnyezetében álló Szórakaténusz épületében a hagyományok megőrzését hangsúlyozó alapító gondolatok kaptak formát. A tervező Kerényi József, Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök, aki ezekben az években Kecskemét város főépítészeként dolgozott. Alkotótevékenysége hosszú időre meghatározta a város arculatát és kulturális életét.
Az ország első játékmúzeuma 1981. december 4-én nyitotta meg kapuit. Az eltelt évtizedek alatt létrejött egy szakmúzeum, melynek elsődleges feladatává vált a magyar és az egyetemes játékkultúra tárgyi és szellemi értékeinek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és közzététele, kihangsúlyozva a kulturális örökségen nyugvó, gyermeki tárgyalkotó tevékenység jelentőségét, személyiségformáló szerepét.
Az egyik legősibb magyarországi kegyhelyen, a Somogy vármegyében található Andocson új közösségi- és művelődési ház épülhet. Jelenleg az egykori varroda épülete a helyszíne a kulturális eseményeknek.
Különleges műszaki megoldásokkal helyreállították a veszélyes partcsúszást a Tiszánál – számolt be a munkálatok lezárásáról az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az 1,7 milliárd forintos beruházással Tiszavárkony és a közeli falvak árvízi biztonsága javult.