A munkaerőhiány és az infokommunikáció a legnagyobb kihívás ma a magyar vállalkozásoknak. Ezt hangsúlyozta Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a köztestület Gazdasági évnyitóján elmondott köszöntőjében.
Az Ipar 4.0 a technológia ipari forradalma. A kamara a Modern Vállalkozások Programja keretében már több ezer vállalkozásnak nyújtott segítséget abban, hogy miként lehet a számítástechnikai rendszereket a munkafolyamatok gyorsításának szolgálatába állítani.
Az infokommunikációs technológiák a társadalom és a gazdaság minden szegmensét érintik. Erre fel kell készíteni a vállalkozásokat úgy, hogy érezzék: a digitalizáció valódi esély számunkra – fogalmazott dr. Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Gazdasági évnyitón megtartott előadásában kiemelte: hazánknak minden esélye megvan arra, hogy 2020 után az Európai Unió tíz legfejlettebb országához tartozzon a digitális eszközhasználatot illetően. Komoly kihívás lesz a digitális tudás, az ismeretek iránti befogadási hajlandóság, de a nyelvismeret megszerzése is.
Parragh László a digitalizáció mikrogazdasági előnyei között említette a működési hatékonyság és a profit növekedését, a belső vállalati tartalékok feltárhatóságát, valamint a költségek optimalizálását.
Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkárságának iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára az európai iparpolitikai stratégiák között az innovációt említette első helyen. Úgy vélte, nagyon kevés a ténylegesen használt innovatív tudás ma Magyarországon, amit vissza lehet forgatni valós üzleti modellekre és nyereségtartalommá lehet formálni. Pomázi Gyula hangsúlyozta: az új technológiák nem ellenségeink, az általuk nyújtotta lehetőségek okos kihasználása javítja a versenyképességet. Megítélése szerint a magyar iparpolitika klímapolitika is. Reális vízió, hogy hazánk hamarosan Európa TOP 5 országai közé kerülhet az életminőség szempontjából.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja emlékeztetett, hogy az MNB fő feladata a háromszázalékos inflációs cél elérése és szinten tartása. Kiemelte: 2019-ben a gazdasági növekedés üteme várhatóan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években volt, és a gazdaságot az előző évekhez hasonlóan a lakossági fogyasztások, illetve a nemzetgazdasági beruházások és a lakásépítések „húzzák” idén is. Pleschinger Gyula elmondta: a világgazdaság lassulásával a magyar gazdaságnak is hamarosan szembesülnie kell.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.