Kora újkori leleteket és Mária Terézia-korabeli pénzt is találtak a régészek Kecskeméten

A Kecskeméti Múzeum régész munkatársai december közepétől megelőző feltárást folytattak a Kaszap utca 7. szám alatt, ahol hamarosan társasház és mélygarázs épül majd.

A mintegy 400 m² kiterjedésű felületen történő feltárásból kora újkori leletek és Mária Terézia-korabeli krajcár is előkerült. A belváros területén - a beépítettség miatt -, kis számban van lehetőség régészeti kutatásra, és bár mindegyik telek több mozaikszerű információt ad, ezek összeillesztésével halad előre a város múltjának feltérképezése.

 

A telek Kecskemét város középkori, kora újkori városmagjának kiterjedésén belül, annak északi részén helyezkedik el. A környék a 18. században már biztosan betelepült volt, és a mai telekosztás is a 18. századi formáját mutatja, kisebb változásokkal.

Ebben a században már ezt a nevet viselte az utca, amit egy létező kútról kapott. Ennek elnevezése pedig egy honfoglaló vitézhez, Kaszap táltoshoz kötődik, aki a monda szerint kardjával kutat fúrt. A táltos létezésére történeti adat nincsen, inkább egy mondabeli szereplőről van szó. Az utcanév a mai napig megmaradt, és 1967-ben, a város 600. évfordulójára, védettséget is kapott.

 

A feltárás során a felső rétegeket gépi erővel távolították el, majd a jelenlegi szintet követve kerültek elő árkok, gödrök, épületek. A sárga, homokos réteg szintén tartalmazza a kora újkori leleteket, ebbe ásták bele az előkerült jelenségeket, amelyek nagyjából a 17-19. század közé keltezhetőek. A feltárás során konyhai hulladékként értelmezhető állatcsontok, kerámiaedény töredékek és fémtárgyak kerültek elő. E leletanyagban megtalálhatóak a régészeti korszaknál későbbi tárgyak is – például egy 1762-es Mária Terézia pénz, amelyek szintén értékes, a helytörténet szempontjából fontos információt őriznek.

 

A munka során egy többosztatú lakóépület alapfala is előbukkant, három falszakasszal. A további falszakaszok a feltárás területén kívül helyezkednek el. A jelenség falazási technikája réti mészkőből, agyagból, téglatörmelékből áll, bontása során egy bélyeges tégla is előkerült, ami a 18-19. századra való keltezését valószínűsíti.  Ennek ellenére nagy jelentőséggel bír feltárása, megfigyelése, hiszen Kecskemét belvárosában nem sok alkalommal volt példa épített örökség elemeit régészeti módszerekkel megfigyelni.

 

Az utómunkálatok során a tárgyak restaurálása, az eredmények értékelése fog megtörténni. A héten lezárul a feltárás első szakasza, amely után a mélygarázs szintje miatt újabb szintsüllyesztésre kerül sor. A Kecskeméti Múzeum régész munkatársai bíznak korábbi korszakok kézzel fogható anyagának előkerülésében.