A kecskeméti városvezetés egy éven belül szeretné megoldani a helyi tömegközlekedést

A város január 1-től nem köt szerződést a DAKK-kal. Ennek legfőbb okai egyrészt a szolgáltatás minőségének zuhanása, másrészt a DAKK-nak az az ellentételezési igénye, amelyet a jegy- és bérlet bevétellel nem fedezett költségre kér. Ez a költség 2017-re mintegy 960 millió, 2018-ra pedig az 1,3 milliárd forintot meghaladó összeget jelentene. A két évre szóló DAKK igény összességében legalább félmilliárddal több annál, mint amennyit a város jogosnak tartana.

Nem kell azonban attól tartani, hogy januártól nem lesz helyi tömegközlekedés. A vonatkozó jogszabály értelmében a DAKK január 1-től legfeljebb egy évig köteles a most érvényben lévő szerződés alapján szolgáltatni. Ez idő alatt kell az önkormányzatnak megtalálnia a megoldást.

A városvezetés azonban az egy évet nem kivárva, mielőbb „újragombolja” a közösségi közlekedést. Olyan megoldást akar, hogy a szolgáltatás minősége valóban megfelelő legyen, mellette pedig az önkormányzat ráláthasson a cég működésére, egyszóval kontrollt gyakorolhasson a hatékony gazdálkodás és a minőségi szolgáltatás érdekében.

Dr. Homoki Tamás alpolgármester javaslatára a közgyűlés létrehozta azt a bizottságot, amely lényegében azonnal megkezdi a munkát a helyi közösségi közlekedés átalakítása érdekében. A bizottság elnöke Sipos László önkormányzati képviselő, városüzemeltetési tanácsnok, tagjai Király József és dr. Falusi Norbert önkormányzati képviselők, külső tagok: Szabó József könyvvizsgáló, a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság külső tagja, valamint Friedrich József közlekedési igazságügyi szakértő.