2019.11.15, Péntek
Szépirodalmi folyóirat tiszteleg Kecskemét városa előtt
John Feher

Szépirodalmi folyóirat tiszteleg Kecskemét városa előtt

MTI

2018.09.17. 15:16

A 650 éve mezővárosi rangot kapó város a Forrás című folyóirat július-augusztusi tematikája.

Hirdetés

A 650 éve mezővárosi rangra emelt Kecskemét előtt tiszteleg a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat júliusi-augusztusi tematikus száma, amelyet kedden mutatnak be. Füzi László főszerkesztő az MTI-nek elmondta: a csaknem 250 oldalas dupla nyári szám jól beleilleszkedik abba a történeti vonulatba, amelyet a Forrás folyóirat az elmúlt évtizedekben kiadott lapszámaival képvisel - derült ki az MTI híréből.

Füzi László kiemelte, hogy a lap rendszeresen foglalkozott Bács-Kiskun megye és Kecskemét történetével. Oldalain folytatásokban többek között Orosz László Kecskemét irodalmi hagyományaival foglalkozó könyve is olvasható volt, de sorra jelentek meg a Katona József-kutatásokhoz kapcsolódó történeti és néprajzi írások is. Az utóbbi években alakult munkacsoportra támaszkodva pedig sikerült történeti - az elbeszélt történelem módszerével dolgozó, Kecskemét politikatörténetével, majd a város kulturális, később pedig gazdasági fejlődésével foglalkozó - lapszámokat is kiadni.

A város lelkét a lakossága adja meg

Az idei tematikus számról szólva hangsúlyozta, hogy szerzői egy hosszú keresztmetszetet rajzoltak fel Kecskemét történetéről. Iványosi-Szabó Tibor Hetedfél évszázad című várostörténeti írásában úgy fogalmaz: "míg egy település, egy város jellegét, arculatát általában természeti adottságai és épített öröksége határozza meg, lelkét mindig a lakossága alkotja". A történész szerint a török hódítás és néhány földesurának mohósága visszafogta ugyan a város szépen induló lendületét, de még így is meg tudta őrizni a Homokhátságon belül irányító szerepét. Gazdaságát, népességét tekintve ma is az ország egyik legjobban gyarapodó települése. A főszerkesztő szerint a szám érdekes színfoltja Gyáni Gábornak a helytörténet és országtörténet kapcsolatával foglalkozó írása. A történész leírja, hogy kezdetben az akadémiai történetírás élesen elválasztotta egymástól az országos és a helytörténetet. Később azonban a lokalitásra irányuló történeti és kutatói érdeklődést már nem az országtörténet szintje alatt, sokkal inkább amellett állóként, olykor azt helyettesítőként határozták meg.

Novák László Ferenc néprajzkutató szerint "Kecskemét - a környező városok viszonylatában is - továbbra is gyöngyszem a térségben". Önmagában, sajátos - hungarikumnak számító - arculatában, látképében őrzi a hagyományos mezővárosi építészet gyönyörű, impozáns emlékeit, ugyanakkor az újabb kor építészeti stílusait képviselő épületek, építmények révén egy hagyományőrző, de mégis modern nagyváros képét mutatja. Somogyvári Ágnes régész-főmuzeológus azt fejtegeti, hogy a 19. században született jelentősebb, Kecskemét történetével foglalkozó munkák szerzői, annak a kornak a történetírói miképpen foglalkoztak a térség korai történetével, a régészeti leletekről szóló hírek pedig hogyan épültek be a történeti munkákba.

Több település történetét is megismerhetjük

Sági Norberta etnográfus Új falvak születése Kecskemét határában című írásában Helvécia, Szikra, Kadafalva és Hetényegyháza, a Klábertelep, valamint Bugac és Monostor történetét foglalja össze. Rigó Róbert történész Tóth László az egykori hírlapíró és szerkesztő, egykori polgármester politikai és közéleti szerepvállasairól ír. Orgoványi István történész Kecskemét 1956-ban betöltött szerepét, Péterné Fehér Mária nyugalmazott főlevéltáros Ferenc József két kecskeméti látogatását idézi fel, Gyenesi József levéltár-igazgató pedig a kecskeméti pálinkakészítés múltját eleveníti fel.

Füzi László elmondta, a tematikus szám érdekessége az is, hogy a várossal foglalkozó történészeket interjúkon keresztül is bemutatják, így beszélgetés olvasható Péterné Fehér Mária nyugalmazott főlevéltárossal, Tóth Ágnes történésszel, a megyei levéltár egykori igazgatójával, a magyarországi németek kitelepítésének szakemberével és a kecskeméti kötődésű Ö. Kovács Józseffel, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettesével. A Forrás nyári számában Dobozi Eszter és Pintér

KecskemétKecskemétForrás folyóiratművészet

Hirdetés

Hirdetés