Amikor lángol egy színházterem - tűzoltósági gyakorlat Kecskeméten

A tűzvédelmi szempontból gondosan működtetett létesítményben a tűz keletkezésnek kockázata jelentősen csökkenthető, azonban a bekövetkezés teljes mértékben nem zárható ki. Ezért egy tűzeset észlelését követően fontos a gyors helyzetfelismerés és a felelősségteljes döntések meghozatala. Kiemelt szerepe van a feladatok helyes végrehajtásának olyan közintézmények esetében, ahol az ott tartózkodók nagy létszámban vannak jelen, és akiknek mentését a dolgozóknak is meg kell tudniuk kezdeni.

Ilyen kiemelt létesítménybe szervezett gyakorlatot a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségén a Kecskeméti Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság. Minden tűzoltói beavatkozást igénylő káreseménynél az állampolgárok életének megmentése és biztonságának, vagyontárgyainak megóvása a legfontosabb feladat.

A tűzoltóságok rendszeresen tartanak gyakorlatokat különböző helyszíneken - a jelentősebb közintézményekben, üzemekben - a hatékony beavatkozás és az esetleges tűzesetek gyors és szakszerű felszámolása érdekében. Ezek a gyakorlatok a tűzoltók folyamatos, tervszerű felkészítésébe illeszkednek, és jól szolgálják az állomány felkészültségének ellenőrzésén túl a létesítmények tűzbiztonságát, melyre a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelt figyelmet szentel. A gyakorlaton a tűzoltásvezető irányítói, a beosztotti állomány tűzoltási, műszaki mentési és életmentési feladatokat gyakorolt.

Felkérésünkre a feladatok végrehajtásában közreműködött a mentőszolgálat és a rendőrség, hiszen ez egy remek alkalom volt a közös munka gyakorlására és bemutatására. A gyakorlat az igazgatóságon közösségi szolgálatot teljesítő diákok bevonásával valósult meg, akik a színházi nézőközönséget és a sérülteket személyesítették meg. A diákok közösségi szolgálatukkal jól segítik a gyakorlat eredményes végrehajtását azzal, hogy a természetes reakcióik révén valósághű helyzetet, megoldandó feladatot teremtenek mind a létesítmény üzemeltetői, mind a dolgozók és a tűzoltók számára, így az együttműködők valós képet kapnak egy konkrét helyszínen bekövetkező kritikus helyzetben megoldandó feladatokról. Emellett a diákok is sok olyan hasznos tapasztalattal és tudással gazdagodnak, amely saját maguk és társaik életének és egészségének megóvását szolgálhatják.

A gyakorlat feltételezése szerint az intézmény színháztermében, előadás közben keletkezett tűz. A lángok a színpadon csaptak fel, és a teremben lévő nagy mennyiségű éghető anyagokon nagyon gyorsan terjedt a tűz és rövid időn belül az egész helyiség lángokban állt. A keletkezett tűz hatására a tűzjelző rendszer bekapcsolt, a nézők a dolgozók segítségével a kijáratok felé igyekeztek. A színpadon tartózkodó egyik statiszta megkezdte a tűz oltását egy porral oltó készülékkel, de nem járt sikerrel. Ekkorra már a terem füsttel telítődött és ő eszméletét vesztette. A menekülők közül többen nem tudták elhagyni az épületet, volt aki elájult, volt akinek a bokája tört, öten a kialakult helyzet miatt nem tudtak menekülni.

A tűzjelzést követően a megyei műveletirányítás végrehajtotta a jelzésnek megfelelő erők és eszközök riasztását. Kiérkezéskor a tűzoltás vezetője felvette a kapcsolatot a portással - akitől pontos információkat kapott a tűz keletkezésének helyéről, a kimentett személyek és a sérültek számáról -, majd felderített és ezt követően meghatározta a szükséges riasztási fokozatot. A tűzoltók védősugár védelme mellett behatoltak az épületbe, a tűzoltás vezetője mentési csoportot alakított a sérültek felkutatására és kimentésére, valamint irányította a tűz továbbterjedésének megakadályozását, és a tűz oltását.