Kecskemét külterületén, a puszta közepén áll a Barna család tanyája. A 23 ezer négyzetméternyi terület korábban szántóföld volt, ám mára egy igazán különleges gyümölcsöskertté alakult át.
Több száz gyümölcsfajta feledne merülésbe, ha nem lennének a Barna családhoz hasonló elhivatottak, akik küldetésüknek tartják a Kárpát-medence őshonos fajtáinak megőrzését. Barnáék arra vállalkoztak, hogy megmentik nagyszüleink kihalófélben lévő különleges almáit, körtéit, cseresznyéit, szilváit és tovább szaporítják őket. A fél országot bejárva, Banától Vértesacsán át Tiszadobig, Hercegszántótól Szadán, Noszvajon át Komlóskáig számos értékes tájfajtát gyűjtöttek össze. Faiskolájukban egyedül almából és körtéből 50-50 fajta található - írja a hirado.hu.
A família tagjai eredetileg városi emberek, dr. Barna Tamás azonban erdőmérnök, így sokat járt-kelt a természetben. A tanyán lakó Rosznáky Barna Péter gyerekként a 7. emeleten élt Debrecenben, de már tinédzser kora óta tágas térre vágyott.
Tamás 2000 körül az erdei gyümölcsök génmegőrzésével foglalkozott, ennek kapcsán jutott el Dunapatajra, ahol a polgármester kivitte egy öreg elhanyagolt zártkertbe. A gyümölcsöst a téeszesítés sajátosságai miatt évtizedekig nem gondozták, mégis nagy, bőven termő fákat találtak ott. Köztük olyan kuriózumokkal, mint a lánycsecsű alma.
A bio gyümölcstermesztés kapcsán szöget ütött Tamás fejébe a gondolat, mivel ezeket az ellenálló fajokat elkerülték a kártevők. Így kezdődött a másfél évtizede tartó eredményes projekt.
Nekiláttak szaporítani a régi fajtákat, amelyeket saját gyűjtésből és az újfehértói génbankból alapoztak meg. A fajtamentők fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy az elhagyatott gyümölcsösökben sok értékes gyümölcsöt lehet találni.
Sokszor azonban ezek azonosítása sem egyszerű feladat. Bogyiszlóban például törökországi körtének nevezik a közismert kármán-körtét. A Galgamácsán gyűjtött „pulyka-” és „ananász-körte” továbbra is azonosításra vár.
Munkájuk elismeréseként Rosznáky Barna Péter szombaton vehette át a Mészöly Gyula-díjat Kecskemét városától.
Forrás: hirado.hu; Kossuth Rádió, Szombat délelőtt
14 ezer négyzetméteres üzem készül el 2026 második felére 31 milliárd forint értékben.
Nemzeti függetlenségünk egyik legfontosabb szimbóluma, a Magyar Tudományos Akadémia székháza hatalmas átalakuláson esik át. A Fejér-B.Á.L.- ÉPKAR Zrt.-Vitruvius Kft. hármas konzorciumi fővállalkozásában zajló kivitelezésen már több fontos munkafázist sikerült lezárni.