Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész ötven kis- és közepes méretű olajfestményét mutatja be az a kiállítás, amely Tájak-érzelmek címmel pénteken nyílt a Római Magyar Akadémia Galériájában az olasz fővárosban.
Az április 19-ig látható tárlaton a magyar tájak és a kecskeméti városháza mellett velencei városképek és az olasz Alpok hegyei is megjelennek.
Bozsó János magyar festőművész, műgyűjtő és múzeumalapító 1922-ben született Kecskeméten, itt élt és alkotott 1998-ban bekövetkezett haláláig. Festészete ezer szállal kötődik a magyar tájhoz, az otthonát jelentő alföldi vidékhez.
Bozsó János erőteljes, széles vonásokkal, telt színekből építkező expresszív erejű képei elsősorban érzelmi indíttatásból születtek és érzelmeket tolmácsolnak. Életét és életművét a fény és árnyék ellentétének állandó kontrasztos jelenléte határozta meg. Alkotásai a magyarországi múzeumok és magángyűjtemények mellett jelentős európai kollekciókban is szerepelnek. Kiállításai az Egyesült Államoktól Japánig számtalan országban voltak láthatóak.
Festői indulásával párhuzamosan Bozsó János gyűjtésbe is kezdett. Az idő során múzeummá érett kollekcióját 1976-ban szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta. 1979-ben a nagyközönség számára is megnyílt a Klapka-házban berendezett Bozsó Gyűjtemény, Magyarország legjelentősebb néprajzi és iparművészeti magánkollekciója.
A Balassi Intézet közleménye szerint a Tájak-érzelmek című tárlatot Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatójának köszöntőjét követően Halász János országgyűlési képviselő nyitotta meg. Az eseményen jelen volt a művész fia, Bozsó János, a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény elnöke is. A megnyitó után Fejes Krisztina zongoraművész adott koncertet a Falconieri Palota Liszt Termében. Az esten Beethoven, Liszt, Kodály művei csendültek fel.
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.