Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, mely évente több száz madárnak ad otthont, és emellett ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhelynek számít a vonulási időszakban is. Erről Ugró Sándor tájékoztatta az MTI-t.
A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.
Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is.
Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.
A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén - a természetvédelmi célú legeltetés érdekében - megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása - fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.
A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra.
Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy - a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt - ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park
Az idén jubiláló Leier Hungária Kft. történetét egy olyan vállalkozó indította el, aki számára minden munkanap szabadsággal ér fel, és akinek legfőbb filozófiája, hogy szívesen tedd, bármit is csinálsz. Michael Leiert a mai napig elképesztő energia és lendület jellemzi, és arra a legbüszkébb, hogy ezt a lelkesedést sikerült átadnia az unokáinak és a cégcsoport munkatársainak. A példaértékű Leier-történet négy kulcsszereplőjével beszélgettünk.
A MEVA könnyű rendszereivel akár 5 cm-es raszterben is telepíthetők 60 x 60 cm-es pillérek.