Dr. Salacz László és Dr. Zombor Gábor tájékoztatása a béremelés és adócsökkentés fejleményeiről

Jövő héten kerül a Parlament elé az az adózásról szóló törvénycsomag, mely Kecskemét jövőjét is nagyban befolyásoló változásokat tartalmaz. Döntés született a munkavállalók, munkaadók és a Parlament részéről a bérmegállapodás kapcsán. Ennek eredményeképpen jelentős béremelkedés lesz az elkövetkezendő időszakban, így a garantált bérminimum és a minimálbér is jelentősen növekszik majd.

A béremelkedés nem csak az általános életszínvonal fenntartása miatt, hanem az ország és Kecskemét versenyképessége szempontjából is fontos tényező, amikor a munkaerő megtartásáról van szó.

Dr. Zombor Gábor megemlítette, hogy annak idején Kecskemét egyedüliként csökkentve az iparűzési adót megmutatta, hogy lokálisan is lehet a versenyképességen javítani. Ennek egyik eredménye az is, hogy a cégek számára vonzóvá vált a térség, és a kormány is ezen a vonalon szeretne továbbhaladni.

Kiemelte, hogy a munkát terhelő adó mértéke is csökken, mely az egész versenyképességet javító és a bérszínvonalt növelő csomag kardinális része, így a munkáltatói járulékok jövőre 5%-al csökkenek, majd 2018-ban további két százalékkal. Abban az esetben, ha további bérnövekedés várható az első 9 hónapban 2017-ben, akkor újabb fél százalékkal csökken a járulék, tehát 2,5% is lehet 2018-ban.

Ez nem csak a vállalkozások szempontjából fontos, hanem azért is, mert jelentősen növeli a versenyképességet.

Ha a meglévő versenyképességi erőt tovább tudjuk növelni, akkor a gazdasági növekedés 2-3% közötti mérték helyett akár 4-5% is lehet, ami mindennek az alapja.

A béremelést tartósan, valamint az ország jövőjét nem veszélyeztetve akár a köz, akár a versenyszférában csak úgy lehet emelni, ha megvannak a gazdasági feltételek.

„Rendkívül fontosnak tartom a mostani intézkedéscsomagot, mert most látszik és érzékelhető, hogy az ország azon erőfeszítései, melyek a gazdasági stabilitásnak a megteremtésére irányultak és a gazdasági növekedés beindítására, minden magyar állampolgár számára kézzel fogható eredményeket tud felmutatni.”

A kormány kiemelt célja a teljes foglalkoztatás mellet, hogy az EU átlagbérszínvonalához minél közelebb kerüljünk.

Dr Salacz László elmondta, hogy az évek óta tartó gazdasági növekedés és a kormány felelős politikája tette lehetővé ezt a nagy volumenű béremelést.

Egyedülállónak tartja a béremelést abból a szempontból is, hogy az MSZP-SZDSZ kormányok gyakorlatával szemben nem hitelből valósul meg. A korábbi évek felelőtlen gazdálkodásával és ésszerűtlen osztogatásaival szemben ez a béremelés egy stabil alapról valósul meg.

Kiemelten fontosnak tartja, hogy ez a megállapodás nem egy kormánydiktátum eredménye, hanem egy három oldalú demokratikus megegyezés eredménye ahol a munkavállalók, és a munkáltatók érdekképviseleti szervei illetve a kormány közösen állapodott meg a minimálbér mértékéről.

A nagymérvű béremelés a munka megbecsüléséről is szól, hiszen a baloldali kormányok 2002-2010 közötti időszakban jelentős károkat okoztak azzal, hogy elvették a munka becsületét és inkább segélyt osztogattak. Ezáltal megalázó béreket adtak a leginkább kiszolgáltatottaknak.

Elmondása szerint a minimálbér emelkedésért a Fidesz kormányok tettek a legtöbbet, hiszen 1998 és 2002 között két és félszeresére nőtt a minimálbér, és a 2010-es évet követő időszakban is jóval nagyobb mértékben növekedett a minimálbér, mint amit a szocialista kormányok fel tudtak mutatni. A kormány mindent megtett azért, hogy munkából éljenek meg az emberek.

Dr. Zombor Gábort örömmel tölti el az a tény, hogy az egészségügyben és a szociális szférában is béremelések történnek, hiszen a 2010 és 2018-as évek között megfog duplázódni az egészségügyi szakdolgozók bére. Emellett a kormányt is foglalkoztatja az a tény, miszerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése bizonyos feszültségeket okoz a közszférában, ezért további lépésekre lesz szükség, hogy ne csússzanak össze a különböző fizetési kategóriák.

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden egyes ember léphessen egyet előre a saját életében. Közösen szeretné elérni a két képviselő, hogy a közszférában történő béremelkedést kövesse egy bérnövekedés a versenyszférában is, melynek a legalapvetőbb eszköze a minimálbér megemelkedése, hiszen a minimálbérszint növekedése az egész gazdasági szférában egy bérnövekedést fog eredményezni.