Döntések születtek Kecskemét közgyűlésén

Az üdvözölt díjazottak: Bíró Attila, a Knorr-Bremse Kft. ügyvezetője, vezérigazgatója aki a közelmúltban Magyar Gazdaságért Díjat kapott, Alföldyné Dobozi Eszter költő, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója Illyés Gyula-díjat vett át, Tormási Attila, a Tormási Autóház Kft. tulajdonos ügyvezetője „2016. Év Vállalkozója” lett, Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, producer, fesztiváligazgató pedig Prima Primissima díjban részesült

Elfogadta a közgyűlés Kecskemét 2017-es költségvetését, amelynek főösszege mintegy 26,5 milliárd forint. A főbb tételek: a fejlesztési keret 5,1 milliárd, amelynek felét adják az uniós források, a másik felét az önkormányzat saját forrásai fedezik. Új elem a KLIK működtetésébe kerülő iskolák esetében az önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulás, amely 2017-ben 736 milliós keretként jelenik meg a költségvetésben. A költségvetés másik nagy tétele a gyermekétkeztetés. Január 1-jétől 4 százalékkal emelkedik az étkeztetést biztosító szolgáltatóknak fizetendő díj, de a szülőknek nem kell többet fizetniük. A gyermekétkeztetésért a város jövőre összesen 375 millió forintot fizet. Az intézményi felújítások kerete 150 millió forint, a béremeléssel kapcsolatos kiadások 400 millió forint, a városüzemeltetés 2,4 milliárd forint, a pályázati és fejlesztési tartalék 334 millió forint. A helyi tömegközlekedés támogatása érdekében 466 millió forint épült be a költségvetésbe. A háziorvosi rendszer megerősítése érdekében új elemként jelenik meg, hogy a 36 hónapos szakgyakorlat ideje alatt havi 100 ezer forint ösztöndíjat kap az a rezidens, amelyik vállalja, hogy kecskeméti háziorvosi körzetet vásárol és ott meghatározott ideig tevékenykedik. E támogatási rendszerhez az önkormányzat 2,5 millió forint támogatást nyújt.

Eredménytelenül zárult az a pályázat, amelyet a város a tömegközlekedés biztosítására írt ki a 2017-2026-os időszakra, ugyanis a megadott határidőre nem érkezett be pályázat. Ezért – a vonatkozó jogszabályok értelmében – 2017. január 1-től a város ismét a DAKK Zrt.-t bízza meg a feladattal mindaddig, amíg nem lesz egy eredményes pályáztatás, de legkésőbb 2018. december 31-ig.

Új rendeletet fogadott el a testület a lakossági kezdeményezésű útépítésekre vonatkozóan. Ennek értelmében a lakossági hozzájárulás a jövőben érdekeltségi egységenként lakóút, kiszolgáló út és járda esetén a költségek 50 százaléka, gyűjtőút esetén a költségek 40 százaléka.

Az új rendelet megalkotását egyebek között az indokolta, hogy a régi rendeletben szereplő, ingatlanonkénti 180 ezer forintos lakossági hozzájárulás az egyre növekvő költségeknek alig 5-8 százalékát tette ki.

A szabályozás a jövőben azt is lehetővé teszi, hogy az útépítések ne önkormányzati beruházásban, hanem az adott utca lakóinak szervezésében valósuljanak meg. Ez esetben, kizárólag természetes személyek részére az önkormányzat kérelemre biztosíthatja az 50 százalékos támogatást. Szintén változik, egyszerűsödik az eljárásrend, egy adott beruházást csak egyszer kell majd megtárgyalnia a szakbizottságnak. Az új rendelet szerint változatlanul szükséges, hogy az utca lakóinak kétharmada vállalja a hozzájárulás megfizetését.

A rendelet prioritási sorrendet is tartalmaz, amelynél figyelembe veszik az adott közút városi hálózatban betöltött szerepét, az érintett ingatlanok számát. A rendelet kimondja: az önkormányzat sorrendben hamarabb valósítja meg azokat az út- és járda építéseket, amelyeknél a lakosság nagyobb arányú hozzájárulást vállal.

A jelenleg zajló, 4 milliárdos csomagon túl mintegy 1,5 milliárd forint értékű lakossági önerős útépítés vonatkozásában korábban már született bizottsági döntés. Ezen utak esetében még a régi rendelet szabályait alkalmazza az önkormányzat azzal, hogy előnyt élvez az az utca, ahol a közösség vállalja az új szabályok alkalmazását.

A rendelet tárgyalásakor Szemereyné Pataki Klaudia polgármester hangsúlyozta: a lakossági önerős útépítésekben az önkormányzatnak csak arra szabad kötelezettséget vállalnia, amire a fedezet is rendelkezésre áll. A most megalkotott rendelet új, alapokra helyezi az ilyen típusú beruházásokat, ha pedig a gyakorlat azt mutatja majd, hogy az új szabályozást módosítani kell, akkor ezt a közgyűlés megteszi.

Együttműködési megállapodást köt a város az Erasmus Oktató, Kommunikációkutató és Stratégiai Elemző Kft.-vel annak érdekében, hogy megvalósulhasson a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudáshasznosítási Program. Ennek célja – az önkormányzat Idősügyi Koncepciójával összhangban – a város és vonzáskörzete idősödő társadalmának foglalkoztatása, társadalmi részvételének elősegítése, a független, egészséges és biztonságos életre való felkészítése. Az 50 év feletti szakemberek és a 60 év feletti inaktív korosztály tudását és tapasztalatait a város a településfejlesztés, az idősellátás, az egészségmegőrzés, a fiatalok mentorálása, a családsegítés területén szeretné kamatoztatni.

Módosulnak január 1-től a Kecskeméti Vadaskert jegyárai. Az intézményben öt éve nem volt áremelés, és a drágulás után is elmondható, hogy az ár-érték arány figyelembe vételével még mindig a kecskeméti állatkert lesz az ország legolcsóbban látogatható ilyen típusú intézménye.

A kisgyermekes családok és a fogyatékkal élők változatlan áron látogathatják a kertet, ezen túlmenően pedig új, kedvező jegytípusok lesznek a családosok, a nyugdíjasok és a rászorulók részére.

A Szovjetúnióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékére állít Gulág emlékoszlopot a város a Rendőrfaluban, a Nagyváradi utcai közparkban. E célra az önkormányzat 1,5 millió forint támogatást nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán. Az emlékoszlop avatása februárban lesz, ezzel zárul majd Kecskeméten a Gulág Emlékév eseménysorozata.