Közös üzenete a két képviselőnek, azoknak a kecskemétieknek, akik a kötelező betelepítésnek nemet mondtak, hogy döntésük mellett most és a jövőben is ugyanúgy kiállnak a Parlamentben.
Dr. Salacz László és Dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselők az Alaptörvény módosításáról szóló szavazás témájában tartottak sajtótájékoztatót a kecskeméti Városházán.
Dr Zombor Gábor összefoglalta az alaptörvény módosításának szándékát: Európa egyik legnagyobb problémája ma az illegális bevándorlás kérdése, illetve hogy milyen kihívások elé tekint, és milyen lépéseket tesz Magyarország az ország védelme érdekében. Orbán Viktor és a kormány nemzetközileg elismert lépéseket tett annak érdekében, hogy a problémát törvényesen és humánosan lehessen kezelni, úgy hogy a nemzetállamok érdeke is érvényesüljön, és ne sérüljön. Ennek érdekében indította el a népszavazást a kormány.
Ami a szavazás eredményét illeti, az a 3millió 360ezer ember igen komoly erőt képvisel, mely elutasította a kötelező betelepítést annak ellenére, hogy az ellenzék bojkottálta.
Felmerült a kérdés, hogyan lehetne a jogrendbe beilleszteni ezt a döntést. Ezzel kapcsolatosan javasolt Orbán Viktor alaptörvény módosítást, mely javaslat a kormány által korábban is képviselt, valamint a Magyar törvények és a Parlament álláspontjainak megkerülésével ne lehessen kötelező betelepítést elrendelni Magyarországon.
Az alkotmánymódosítás a Parlament legfontosabb témájáról és a jövővel kapcsolatos levont tanulságokról Dr Zombor Gábor kihangsúlyozta, a képviselők meggyőződése, hogy az alaptörvény módosítás szövege a korábban megszavazott alaptörvényekben is szerepelhetett volna, mivel ez egy teljesen természetes védekező reakciója egy országnak az Alkotmányban.
Elgondolkodtatónak találja, hogy a szavazás során az ellenzéki pártok nem vettek részt a szavazáson, valamint nem támogatták az alaptörvény módosítását sem, melynek okát az ellenzék politikai haszonszerzésében feltételezi.
Elszomorítja, hogy egy olyan ügyben, mikor ki kellene állni az országért, akkor a pártok párt alapon gondolkodnak. Döntésüket nem találja megindokolhatónak, mellyel cserbenhagyták az országot és a magyar embereket.
Az ombudsman egy dolgozatában leírja, hogy a kvótakérdés emberi jogi problémákat is felvet, ezáltal Dr Zombor Gábor lehetségesnek tartja az alaptörvényben való kötelező elrendelését is. Megjegyezte, hogy habár az értelmezések miatt a helyzet változhat, jelenleg azzal a munícióval készül a Magyar Kormány az EU csúcsra, melyhez az a 3millió 360ezer ember hozzájárult a szavazáson.
Dr Salacz László kijelentette, hogy a világpolitika az elkövetkezendő 30-40 évben az illegális bevándorlásról és a tömeges népvándorlásról fog szólni.
Elmondása szerint az Európai Unió kísérleteket tett már a bevándorlás kérdésének megoldására, ugyanakkor igazi megoldást csak a határok lezárása jelenthet. A határvédelem kérdésének ebben a folyamatában Magyarország élharcos Európában, mint ahogyan az a történelem folyamán már többször is bebizonyosodott.
Az Európai Bizottság egy állandó, automatikus kötelező betelepítési kvótát tart üdvözítendőnek, melynek felső határa nincs és közel 15-20000 bevándorlót telepítenének Magyarországra egyik napról a másikra.
A kötelező betelepítési kvóta továbbra is napirenden van az Európai Unióban, mely a december 15-16-án tartandó EU csúcson is kiemelt téma lesz.
Nagy esély lett volna Magyarországnak arra, hogy meghozza azt az alkotmánymódosítását, mely gátat szabott volna az EU által levezényelt kötelező betelepítési kvóta érvényesítésének. Ennek feltétele, ha egyes tagországok jogilag csak akkor képes gátat szabni az Európai Unió, ha hamarabb meghozza azt a jogszabályt, mely későbbiekben ellentétes az Európai Uniós döntésekkel. Ezt a fontos fegyvert azonban a magyarországi ellenzék kivette a kormánypártok kezéből akkor, amikor nem szavazták meg az alkotmánymódosítást.
A népszavazás, illetve az alkotmánymódosításra tett kísérlet bebizonyította, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben Magyarország polgárai csak a kormányra és a FIDESZ-KDNP-re számíthatnak. Nincs különbség az ellenzéki pártok között, akik ugyanúgy nem szavazták meg ezt a törvényt. Közös álláspontra került a Jobbik azokkal az ellenzéki pártokkal együtt, akik 2014-ben a kettős állampolgárság megszavazása ellen szavaztak. Dr. Salacz László a továbbiakban megemlítette, hogy a Jobbik, amikor nemet mondott az alkotmánymódosításra a saját szavazói ellen tette le a voksát. Így tett például a kecskeméti választókerületben induló Gyöngyösi Márton is, a Jobbik külügyi szakértője.
Dr Salacz László szerint az ellenzéki pártok a pillanatnyi hatalmi érdekeiket az ország érdekei elé sorolták, és úgy gondolja, hogy a jövőben is hasonló magatartás várható el az ellenzéktől.
Felmerülhet az a kérdés, hogy a Jobbik a kötelező letelepedési kötvénnyel kapcsolatos kérdéssel egy új alkotmánymódosítást terjesztett be a Parlament elé, melynek szövege szó szerint megegyezik egy korábban beterjesztett alkotmánymódosítással. A letelepedési kötvény egy gazdasági döntés, melyet nem lehet egybemosni az alkotmánymódosítás kérdésével.
A kormány már korábban megkezdte a letelepedési kötvény szükségességének a felülvizsgálatát, mivel a mai nappal a Nemzetközi Hitelminősítő Intézetek Magyarországot felminősítették, és a gazdasági helyzet javult, így elgondolkodtató, hogy a letelepedési kötvényre a továbbiakban is szükség lesz-e.
A kormány és a kormánypártok a továbbiakban mindent el fognak követni, hogy érvényesítsék azon magyar emberek akaratát, akik a kötelező betelepítési kvóta ellen szavaztak.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.