Az európai gazdasági növekedés motorja Kecskeméten van

 

Az „új gondolkodásmód a közgazdasági és pénzügyi rendszer fejlesztésében, az oktatási rendszer korszerűsítésében" téma köré szerveződött esemény résztvevőit köszöntő Gaál József, Kecskemét alpolgármestere kijelentette, a város egy újfajta gondolkodásmód elindítója és „kristályosodási pontja". Emlékeztetett, a helyhatóság tíz éve döntött úgy, hogy nem emeli, hanem csökkenti a helyi iparűzési adót.

Úgy vélte, a bátor kísérlet a kormányzat intézkedéseivel és a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével innovatív közgazdasági iskolát teremtett, melynek eredményei már nemcsak helyben, de országosan is megmutatkoznak. E folyamat fontos állomása a PAE létrejötte is, mely a Mercedes filozófiáját követve – „a legjobbat, vagy semmit" -, egy elhivatott csapat jóvoltából saját területén ugyancsak a minőségre és a nemzetközi hírnévre tör.

 

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója „A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja" című előadásában arról beszélt, az elmúlt 6 év munkájának gyümölcse, hogy hazánk gazdasági értelemben menekülőországgá vált, holott volt idő, amikor a legkockázatosabbak között tartották számon. Felhívta a figyelmet, 2007 januárjától mindössze 16 hónap kellett annak a hitelállománynak a felhalmozódásához amelyet „a mai napig nyög az ország."

Gazdasági mutatóink alapján összeurópai értelemben is egyértelmű felzárkózásban vagyunk – fogalmazott. Korábban a jegybank kizárólag árstabilitásra törekedett, ez alapjaiban megváltozott az új vezetéssel, mely a pénzügyi stabilitást is kiemelten kezeli. A növekedési hitelprogram és a jegybanki alapkamat-csökkentés egyaránt jó döntésnek bizonyult. Ezek nélkül a 3,7 százalékos gazdasági növekedés 2,2 százalék lett volna – tette hozzá jelezve, hogy a kamatkörnyezet várhatóan a továbbiakban is tartósan alacsony marad. Ez is igazolja, hogy egy aktív jegybank mekkora segítséget jelent a stabilitás, végső soron pedig a társadalmi jólét megteremtésében – mondta.

 

Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, a GTTSZ főtitkárhelyettese „Az újjászervezett magyar állam közpénzügyi rendszere" című előadásában kiemelte: megteremtődött egy erős gazdasági-műszaki bázis, ám mindez kevés lenne, ha nem támogatná egy új típusú közgazdasági gondolkodás. Ez a térség is akkor válik tartósan sikeressé, ha a leendő értelmiség itt, Kecskeméten megkapja azokat az ismereteket, melyek a nemzetgazdaság fenntartható fejlődését képesek biztosítani – fogalmazott. A változások oka, hogy a válság éveire nyilvánvalóvá vált, Magyarországon a rendszerváltás beteljesületlen maradt. A tartalékok kimerültek, elfolyt a vagyon, mégis nőtt az államadósság, 2007-2008-ra a fenntarthatatlanság, sőt az államcsőd jelei mutatkoztak. Mivel újabb hiteleket nem vehetett fel, hazánk a tehermegosztás eszközéhez nyúlt, egyszerre teremtve ezzel növekedést és egyensúlyt – magyarázta. A mediterrán országok a másik utat választották, ám az IMF, Világbank és Európai Központi Bank által is favorizált gazdaságpolitika újabb és újabb megszorításokat követel.

Az európai gazdaság Közép-Európában, azon belül is Magyarországon épül és növekedési motorja itt van, Kecskeméten. A neoliberális gazdaságpolitikával szemben van életképes alternatíva, ám annak eredményei csak akkor maradhatnak tartósak, ha a tudományban is leképeződnek és mindezt egy népesedési fordulat is kíséri.

 

Dr. Ailer Piroska, a Pallasz Athéné Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a pénteki az első gazdaságtudományi konferencia a PAE július 1-i létrejötte óta. Szólt arról is, hogy 3 éve kezdődött a helyi gazdasági képzés elindításának előkészítése. E munka eredményeként idén szeptembertől több mint 70 gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató kezdte meg tanulmányait Kecskeméten.

„A Pallasz Athéné Egyetem Gazdaságtudományi kar fejlesztési tervei" című előadásában rámutatott: a vidéki felsőoktatási intézmények csak úgy lehetnek sikeresek, ha szoros kapcsolatban állnak a várossal, megyével, régióval, ahol működnek. Figyelni kell a vállalati-intézményi világ igényeire és kiszolgálni azt.

Az egyetem leendő új campusa várhatóan 2-3 éven belül 21. századi tanulmányi környezetet hoz létre a városban. A 35 ezer négyzetméteres komplexum legnagyobb épülete a gazdaságtudományi képzés otthona lesz. Emellett egy-egy 400 és 200 fős kollégium, multifunkcionális épület és könyvtár is létesül.

A képzési területen várható fejlesztésekre kitérve jelezte, jövő tanévtől nemzetközi gazdálkodás alapszak, míg a következő évben vezetés és szervezés alapszak indítása, 2019-2020-ra pedig a smart university kiteljesítése a cél.

 

Finta Zita, a Pallasz Athéné Egyetem kancellárja zárszavában a konferencia értékelve felidézte, a rendezvényen nem csupán informatív, de sok tekintetben tartalmilag is újszerű gondolatokat felsorakoztató előadásokat hallhattak az érdeklődők, köztük a jövő közgazdászai, az intézményben szeptember óta e tudományterülettel ismerkedő hallgatók.

Az elhangzottak arról tanúskodnak, hogy a magyar közgazdász szakma világszínvonalú teljesítményre képes és történelmi feladatot kapott, illetve felelősséget visel az ország fejlődési pályára állításában.

A PAE büszke arra, hogy képzőhelyként, tudományos műhelyként és szellemiségét tekintve egyaránt részese a közgazdasági és pénzügyi szemléletformálásnak, valamint e szakterület emberközpontúbbá tételének. Miként arra is, hogy fejlődésében és stratégiai céljainak elérésében innovatív és sikeres partnerekhez fűződő együttműködések sora segíti.