Ünnep János Vitéz földön

Sokat elmond Kiskőrös mai állapotáról, hogy 2006-ban a szüreti napokon készült beszámolónknak az lett a címe, hogy „Ünnep sohaországban”. Szombaton délután ünnepélyes keretek között történt meg Kiskőrösön Petőfi Sándor szülővárosában a János Vitéz Központ szakmai átadása. A városban egyébként három napon át zajlott a Városalapítók Napja, Országos Rétes- és Gasztronómiai Fesztivál. Miután Domonyi László polgármester immár 10 év áll a város élén kíváncsiak voltunk, hogy hogyan gazdálkodik Kiskőrös, milyen rövid távú tervei vannak és mi veszélyezteti Bács-Kiskun megye  talán legbékésebb városát:

 

Mennyibe kerül Kiskőrös városnak a 2016-os a Rétes fesztivál?

Egy rendezvényirodának van kiadva a szervezés és a rendezés, a jelen számok alapján ez közel nullás rendezvény lesz. Nagyon sok kiállítónk van, nagyon sok érdeklődő van, nagyon sok szponzorunk van, és ennek megfelelően nagy rendezvényt tudtunk csinálni. A rendezvényen résztvevők minősége is és színvonala is magas, én legalábbis úgy ítélem meg. Bízom benne, hogy majd az idelátogatók is ugyanezt fogják mondani. Megérte, azt mondom, hogy az év első igazi nyári hétvégéjén ekkora rendezvényt rendezni.

Mintha titokba lenne tartva, igazi izgalom övezi a János Vitéz Központot. Ez egy régi-régi történet Kiskőrösön. Mit kell erről tudni?

Igen, szakmai megnyitója lesz a János Vitéz Látogatóközpontnak. A Petőfi kultuszt szerettük volna erősíteni a János Vitéz Látogatóközponttal.  Egy interaktív, nagyon modern kiállítás, ami kimondottan az ötödikes korosztályra fókuszál, hiszen az általános iskola 5. osztályába tanítják a János Vitézt.

Ez nem jelenti azt, hogy kisebbek és idősebbek nem fogják ezt élvezni és szeretni. Annyira látványos és annyira érdekes, hogy mi magyarok semmiképpen nem vagyunk az ilyen látogatóközpontokhoz szokva, az interaktív kiállításokhoz sem különösképpen, és ez most tényleg ötvözi a legmodernebb technikát és a kiállításanyagot azzal, hogy a mai fiatalokat meg tudjuk fogni. Tablet-tel mennek, érintőképernyőkkel feladatokat kell megoldaniuk, és közbe úgy mennek át a Látogatóközponton, szinte együtt élnek János Vitézzel.

Kiskőrösnek egyébként sem volt rossz a turisztikai bevétele korábban sem, a fürdő, a gasztronómia híres a térségben. A turizmus, mint gazdaság mellett, a városnak a 2015-ös gazdasági zárásáról mit tud mondani, mint a városnak a polgármestere?

Az idegenforgalmi adó egy jelző szám,  Kiskőrösnek 6 millió forintos idegenforgalmi adó bevétele volt 2015-ben. Nos, ez lehet hogy nem tűnik soknak, de figyelembe véve, hogy vendégéjszakánként 300 forint az idegenforgalmi adó, tehát egy nagyon egyszerű matematikával ki lehet számolni, hogy ez húszezer látogató. Kiskőrösön az elmúlt évben biztosan volt húszezer ember, aki itt szállt meg és idejött. Nekünk ez soknak számít, ennek nagyon tudunk örülni, és bízom benne, hogy a Látogató Központtal is erősödni fog, és azzal, amit csinálunk, azzal amit teszünk, azzal ahogy most kinézünk, és amink van, ezt csak erősíteni szeretnénk. Jó lenne pár év alatt ezt megdupláznunk.

Nagyon büszkék vagyunk a kiskőrösi vállalkozókra. Azzal kell kezdenem, hogy egy rendkívül agilis és rendkívül kreatív a kiskőrösi vállalkozói körünk, és ezt egyértelműen egyetlenegy szám tükrözi, ez pedig az iparűzési adó bevételünk. Soha nem látott mennyiségű iparűzési fizettek be a vállalkozóink. Ez 640 millió forint körüli összeg, csak az iparűzési adó. A város összes adóbevétele 850 millió forintot érte el,. Nagyon örülünk ennek, ugyanis gazdaságunkat stabilizálja, és így, ilyen háttérrel bátran megyünk a következő uniós ciklusba, hiszen a városnak igen komoly önerő tartalékai vannak, ahhoz, hogy bátran bevállaljunk olyan fejlesztéseket is, amelyek esetleg nem fedezi az uniós pénzeket. Tehát rendelkezünk önerővel, ez a lényeg, és mindent, ami a város érdekét szolgálja, megpályázzuk.

Mik azok a főbb célok, irányvonalak, projektek a város előtt, amit a következő ciklusban, 2014-20-as ciklusban terveznek?

Amit biztosan tudunk, az a TOP programok. A TOP programokba energetikai fejlesztéseket fogunk továbbra is végezni, amivel egyértelműen a gazdaság stabilizálása és a jövőbeni városüzemeltetés lesz a cél. Hiszen az a célunk, hogy egy olcsón üzemeltethető jó kis várost adjunk át az uniós ciklus után is a kiskőrösieknek. Ehhez az kell, hogy kis költségvetése legyen. Ehhez az kell, hogy az energetikai költségünk, ami egyébként a kiadásaink legnagyobb része a lehető legjobban lecsökkenjen. Tehát energetikában fejlesztünk. Nagyon szeretnénk egy vadonatúj óvodát építeni. Na ezt már látjuk, hogy ehhez az óvoda építéshez önerőre lesz szükség, hiszen egy 150 férőhelyes 6 tancsoportos óvodát építünk vadonatújat.

A régivel mi a baj? 

Öt óvodánk volt, és kettő olyan rossz állapotban van, hogy sajnos a két óvodánkat már nem is újítottuk fel, mert a műszaki állapota már most annyira rossz, hogy nincs értelme rá költeni. Ezért két óvodát szeretnénk egy új óvodába csoportosítani, és a két óvodának az öt tancsoportját 6-ra emeljük. Az is egy pozitív a városban, hogy emelkedik a születendő gyerekek száma, és látjuk, hogy sem a bölcsődei, sem az óvodai létszámmal nem férünk el. Ezért most az óvodát feltétlen fejlesztenünk kell, és gondolkodunk további bölcsődei csoportok nyitásán is, hiszen szükség van rá.

Ami még a jövőt azért meghatározza, hogy belvízvédelmi rendszert szeretnénk építeni. Hozzáteszem, hogy a városnak a belvíz elvezető rendszere nagyon jó, és az elődöktől egy nagyon jól kiépített belvízelvezető rendszert kaptunk. De egy-egy nagy esős időszakban látjuk, hogy valami segítségre van szükség. Ezért most a város alatt húzódó nagy Sáhor csatornának nevezett csatornát mentesíteni szeretnénk úgy, hogy a beömlő szakaszára egy 2.6 hektáros víztározót építenénk, és zsiliprendszerrel szabályoznánk a csatorna vízszintjét. Ezáltal a város területéről a belefolyó víz mennyiségét, az elfolyási sebességét tudnánk szabályozni. Mindenképp egy víztározót szeretnénk építeni.

Egy gazdálkodó város képe bontakozik itt ki ebből a beszélgetésből. Minden gazdálkodó szervezetnél vannak negatív tényezők, negatív dolgok, amire kell számítani. Mit sorolna fel: migránsválságot, pénzügyi válságot, gazdasági válságot ami veszélyezteti Kiskőröst?

Igazából egy picit a városi lakosságot féltem a migrációs helyzettől, hiszen közel vagyunk a szerb határhoz. Szerencsénkre ez a határzár sok mindent megoldott a térségben. Azt mondhatom, hogy Csongrád és Bács-Kiskun megyei határokat elég jól sikerült megvédeni. Tehát a mélyebben benyomuló migránsválságot talán megoldottuk ezáltal, és ez reméljük, nem okoz gazdasági válságot. Nagyon félünk az Európai Uniós irányoktól, törekvésektől. Félünk ettől, hogy mi lesz ettől az Unióval, mert azért mondjuk meg őszintén, ezeket a nekünk Magyarországnak szánt Uniós pénzek lehívását 2020-ig azért az egész országnak nem mindegy, hogy lesz, vagy nem lesz.