Egészségügyi piárral nyert novellapályázatot a kalocsai csinos-nővér!

A hivatalos eredményhirdetést és díjátadást szeptember 29-én Budapesten, az EGIS Gyógyszergyár Tudományos és Technológiai Központjában tartották. A győztes pályaművet dr. Várkonyi Andrea televíziós műsorvezető, orvos, az est háziasszonya olvasta fel.

A rendezvényt dr. Pap Zipernovszky Orsolya, az alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg, majd az előzményekről szólva elmondta: a pályázaton való részvételt elsősorban azoknak az egészségügyben dolgozó nőknek ajánlották, akik a munkájuk során megélt kihívásokat, sikereiket rövid történetben, irodalmi nyelven, életszerűen tudják megfogalmazni. Írásaikon keresztül adják át mindazokat az élményeket, megrázó és felemelő pillanatokat, amelyeket a betegágy mellett, gyakran a beteg életéért való küzdelemben élnek át.

A kuratórium elnöke arról is beszámolt, hogy a győztes kalocsai pályaműnek, Sanyi bácsi történetének érzelmi töltete annyira megérintette, hogy többszöri elolvasás után is könnyet fakasztott a szemébe.

Az első díj és az azzal járó pénzjutalom átvételét követően Szabó Lászlóné Tünde megköszönte az elismerést, és mint rövid hozzászólásában kifejtette: az egészségügy addig fog „élni”, amíg lesznek olyan szakmai közösségek, ahol a hivatástudat, a szakma szeretete, a gyógyítás, az ápolás nemcsak munkát, hanem örömet, sikerélményt jelent.

A második díjat  a szegedi Sebők Erika szakápoló „Nővérke! Menni kell?”, a harmadikat a hódmezővásárhelyi Hrabavecz Antalné „Bátor Bani és Bátor Balázs” című írásáért adták át a szerzőknek. A pályaművek megjelentetéséről az alapítvány kuratóriuma gondoskodik.

Az est hátralevő részében dr. Győrffi Zsuzsanna szociológus „Orvosnők Magyarországon” című könyvét mutatták be. A szerző a mű megírásának egyik motivációjaként említette, hogy ma Magyarországon az egészségügyben dolgozó nők jelentős része „szupernőként” próbál egyszerre minden területen helytállni, hivatásában éppúgy, mint a magánéletben. A szakember gyakorlati tanácsokat is adott arra vonatkozóan, hogy a mindennapi szenvedés látványát, a krízishelyzeteket, a megterhelő érzelmi élményeket milyen technikákkal lehet feldolgozni.