2024.05.20, Hétfő

dr. Zombor Attila – A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója

2014.06.16. 11:56

A Zombor testvérek mára a megyében szinte példátlan karriert futottak be, hiszen míg Zombor Gábor kórházigazgatóból parlamenterré, majd Kecskemét polgármesterévé mára a hazai egészségügyi tárca vezetőjévé lett, testvére megyei földhivatali vezetőből a megyei kormányhivatal főigazgatójává vált. Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb foglalkoztatójának a vezetője mégis alig jelenik meg a sajtóban, alig lehet tudni róla valamit. Ezúttal egy igen nagyméretű írás keretében próbáltunk a szakmai múltjáról és a hivatali életéről többet megtudni:

Hirdetés

dr. Zombor Attila: 1996-ban végeztem el Szegeden az állam és jogtudományi kart, ezt követően a bíróságon kezdtem el dolgozni. Először a kiskunfélegyházi majd a kecskeméti városi bíróságon, mint mindenki először fogalmazóként, majd két évvel később jogi szakvizsgát tettem és ezt követően bírósági titkárként dolgoztam. 2001-ben kerültem át a Bács-Kiskun Megyei Földhivatalhoz, ahol először, mint jogtanácsos, mint jogi osztályvezető majd a hivatalvezető helyettesi pozíciót töltöttem be 2011-ig. 2011.februártól Kerényi János kormánymegbízott kért fel hivatalvezetőnek, majd 2011. decemberében, amikor megüresedett a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal törzshivatalának az igazgatói tisztsége, Kerényi úr újabb felkérésének eleget téve elvállaltam azt a feladatot. Én ezt nagy örömmel tettem, főként azért, mert éreztem a bizalmat a személyem iránt.

Nagyon tanulságos volt az igazgatói időszak. Az akkori főigazgatótól Kovács Miklósné dr Molnár Ilonától nagyon sokat tudtam tanulni. A következő váltásra 2012. áprilisban került sor, amikor a főigazgató asszony lemondott ezzel a főigazgatói poszt megürült, és a kormánymegbízott úr felkért, hogy vállaljam el ezt a munkakört. Így lényegében 2012. áprilistól először megbízott főigazgatóként, majd rendes kinevezett főigazgatóként látom el ezt a pozíciót.

Magánemberként minként élte meg az utóbbi évek fordulatait?

Nagy örömmel éltem meg a 2010-es választást, ami a közigazgatásban is jelentős változást jelentett, hiszen még földhivatali vezető helyettesként éltem meg a kormányhivatal felállítását, amikor a dekoncentrált szervezeteket a kormányhivatalba integrálták. Mindez egy óriási változás volt a közigazgatásban, amit volt szerencsém végig élni. Azért mondom, hogy volt szerencsém, hiszen mindazok a célok, amelyek 2011-ben indokolták a kormányhivatal felállítását én úgy gondolom, hogy mára maradék nélkül teljesültek. Megjegyzem, hogy a véleményem alapján a kormány-megbízotti pozíció is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a kormánynak a megyei képviselője a kormányzati szándékokat, döntéseket eredményesen tudta a megyei közigazgatásban megvalósítani.

Mi változott az igazgatói pozícióból a főigazgatói pozícióba történő átlépéssel?

Nagyon sok minden, ugyanis az igazgató egy olyan munkakör, amely nagyon kötődik a főigazgató munkájához. Az igazgató lényegében a főigazgató helyettese, de a lényegi felelősség a főigazgatóé.

A főigazgató a törvény alapján a kormányhivatal hivatali szervezetét vezeti, így azokban a jogkörökben, ami nincs a kormánymegbízotthoz utalva, dönt, és magán viseli a felelősséget is a döntésekért.

A kormányhivatal felállítása után, 2012-ben már teljes hőfokon üzemelt az új rendszer, melyek voltak a gócpontok Bács-Kiskunban, amelyek komoly döntéseket igényeltek?

A tizenhat szakigazgatási szerv integrációja komoly vezetést igényelt 2012-től, amely munkát igencsak megszínesítette a 2013. január elsejétől a működésüket megkezdő járások megszervezése. Aki már töltött be munkaadói jogkört annak nem kell részleteznem, hogy milyen felelősséget jelent ez a jogkör. Ma a létrejött Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál, egy korábban széttagolt rendszer integrációja által mintegy 1850 dolgozónk van, 9,5 milliárd forint a költségvetésünk, mintegy 100 ingatlannak a vagyonkezelését látjuk el, és még legalább ennyi ingatlanban különböző használati jogokkal rendelkezünk, így ez egy igen jelentős mennyiségű napi feladatot jelent a hivatalban dolgozók számára.

A vezetők feladatát jól jellemzi, hogy nyilatkozattételi, szerződéskötési jog az igazgatónak, a főigazgatónak és a kormánymegbízottnak van. Azért, hogy a dolgozók ellátásban részesüljenek, hogy az ingatlanok kezelése meg legyen oldva, ezek mindennapos munkát igényelnek.

Bár Kerényi János a rendkívül sarkos álláspontjairól híres, mégis amikor megkapta a főigazgatói kinevezést, mit szeretett volna elérni?

Amikor főigazgató lettem, én kiemelten kezeltem, a kormányzatnak, ezen belül is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak azt a gondolatát, hogy a jó államot és az ügyfélközpontú közigazgatást szeretnénk megteremteni.

Egyébként a kormánymegbízott úrral szinkronban gondoltuk, hogy egy szolgáltató állammá kell átalakulnunk, hogy ne az alá-fölérendeltséget érezze az ügyfél, mint korábban, hanem mint mellérendelt partnerekhez jöjjön a közigazgatáshoz. Ezt valóban kiemelten kezeltem, ezért a kinevezésemet követően bevezettem a negyedévenkénti ügyfél-elégedettségi méréseket, mert fontosnak tartom, hogy ne száraz statisztikák alapján ítéljük meg, hogy hol tartunk a fejlődésben, hanem maga az ügyfél nyilatkozzon erről.


(2012.októberben létrejött a kecskeméti járás)

Ez a mérés 2012 harmadik negyedévétől került bevezetésre, korábban a munkaügyi központnál volt egy ügyfél-elégedettségi mérés. Azóta minden negyedévben egy héten át a kollégáink megkérik az ügyfeleket, hogy ezeket az adatlapokat töltsék ki, amelyeken nagyon egyszerű kérdésekre adott rövid válaszok alapján felmérjük, hogy hogyan voltak megelégedve a kollégák szakmai felkészültségével, mennyi időt kellett várakozással tölteni, és mennyire voltak udvariasak a kollégáink. Negyedévente ennek következtében 8500-9500 ilyen adatlapot töltenek ki az ügyfelek, ami egy nagyon komoly felmérésre ad alapot. Az elmúlt öt negyedév alapján örömmel jelenthetem ki, hogy 95 és 98 % között voltak az ügyfeleink elégedettek a kapott szolgáltatásokkal.

Nem vagyok egy örök kétkedő, de én a belső ellenőrzést végző osztályvezető asszonyunkat ezen felül megkértem, hogy személyes benyomásokat is gyűjtsenek, így mára három fő foglalkozik azzal, hogy kéthetente 5-8 megyei okmányirodában és kormányablakban rendszertelenül telefonon időpontot kérnek, majd ezt követően egy táblázatos formában egy jelentést készítenek, hogy volt-e probléma, milyen volt a hangnem, kaptak-e időpontot, illetve mikorra kaptak időpontot. Már több esetben ezek alapján volt, hogy egy-egy kollégánál oda kellett hatni, hogy változtasson a stílusán, illetve ahol túl hosszú időre tudtak időpontot adni, akkor a járási vezetőkkel közösen munkaszervezéssel intézkedünk, hogy rövidebb időn belül kaphassanak az ügyfelek időpontot.

A járások megalakulása óta milyen emocionális és milyen operatív eseményeket emelne ki?

A járások 30 évvel a megszűnésük után 2013. január elsején kezdték el a munkájukat. Én a koromból adódóan nem dolgoztam korábban a járási rendszerben, de mindaz a cél, ami a járások kialakítása kapcsán célként fogalmazódott meg, az nagyon nagy reménnyel töltött el. Én ezt a reményt tapasztaltam a kormányhivatalon belül, de ezen kívül is, hiszen az akkori sajtót olvasva én azt láttam, hogy a politikai ellenzék sem emelt kifogást ez ellen a rendszer ellen.

A kialakulás érdekessége volt, hogy miközben jogilag 2013. január 01-el, azaz miután az újév volt, így január 02-vel kezdték meg a munkájukat a járások, de ahhoz, hogy ekkor már teljes erőbedobással el tudják kezdeni a munkájukat, hosszas előzetes szervezésre volt szükség. Nem árul el tikot, hogy ezért mi 2012.szeptembertől - decemberig egy nagyon megerőltető munkát végeztünk.

Legendássá vált, hogy a járási rendszer kialakítása érdekében Kerényi Jánossal az élen senki sem ment el nyaralni a vezetőségből 2012-ben.

Így van, az a nyár nem a nyaralásról szólt.  Azért is volt ez a munka sokszor előzmény nélküli, mert a kormánymegbízott úr döntése alapján három olyan járási székhely is megjelölésre került, amelyek korábban nem voltak járási rangon. Kerényi János többször kihangsúlyozta, hogy azzal, hogy Tiszakécske, Kiskunmajsa és Jánoshalma is államigazgatási, járási rangot kapott ez a három új járásnak mind gazdasági mind kulturális emelkedését is magával fogja hozni, amely folyamat mára szerintem szintén jó úton halad.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal állítólag elől járt abban, hogy létrehozott egy belső kommunikációs szabályzatot, amit a törzshivatal, ezen belül is a vezetőség határoz meg. Mik ennek a tapasztalatai?

Mivel a járási hivatalok a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeiként működnek, nyilvánvaló hogy célunk, hogy a kommunikáció is egységes legyen. Ez nem példátlan a megyénkben, hiszen a szakmai részről nézve célunk, hogy a jogalkalmazás is egységes legyen, mert nyilván léteznek olyan jogszabályok, amelyek értelmezésre adnak lehetőséget, mi azért is sokat teszünk, hogy azonos ügyekben azonos döntések szülessenek Jánoshalmán, Kecskeméten, vagy Tiszakécskén.

Visszatérve a kommunikációra, ki szeretném hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy mi cenzúrázzunk a járási hivatalvezetőket, de annak érdekében, hogy a törzshivatal felelősséget tudjon vállalni, és hogy a járási szinten is a kormányhivatal álláspontja jelenjen meg egy nagyvállalatoknál jól ismert kommunikációs szabályzatot alkottunk meg. Persze azt látni kell, hogy a közigazgatás egy hierarchikus rendszer.

Az állami feladatok döntő többségét vette át az önkormányzatoktól a kormányhivatal égiszén belül működő járási hivatalok, milyennek ítéli mára a megyében az önkormányzatokkal való kapcsolatukat?

A járási rendszer lényege volt, hogy az államigazgatási feladatokat ne az önkormányzatok, hanem az állam lássa el.  Ez részben valósult meg, mert ott van az építésügy, ahol az általános építésügyi hatáskör maradt az önkormányzatoknál, de ott sem maradt a régi rendszer, hanem csak a járásközpont önkormányzatoknál. Én ezt is nézve azt tudom mondani, hogy az önkormányzatoknál lévő építéshatósági osztályokkal jó a kapcsolat, de tény, hogy az állami feladatok átvétele itt nem valósult meg teljes egészében.

A kormányhivatal kialakításával a kecskeméti „megyeháza” egy új hatalmi centrummá vált. Milyen a kapcsolatunk a hasonló nagyságú állami szervekkel, mint a rendőrség, vagy az adóhatóság?

Tényleg azt mondhatom, hogy mintaszerű. Egyébként a megyeháza valóban egy újabb központi szerepet tölt be, hiszen a törzshivatal mellett itt helyezkedik el a megyei önkormányzat, a katasztrófavédelem, az állami számvevőszék, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, a Klébersberg Intézményfenntartó Központ és a szomszédos nyugdíjbiztosító épülete számos állami szervnek a központja Bács-Kiskunban. A különböző állami feladatokat ellátó szervek együttműködését jó irányba befolyásolja, hogy a többi szerv felett úgynevezett koordinációs szerepe van a kormánymegbízottnak, ami döntően abban realizálódik, hogy negyedévente megrendezzük a megyei államigazgatási kollégiumot.

Fontos megemlíteni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások ügyeinek a segítését ez a koordinációs szerepkör elősegíti. Hiszen beszámoltatási joga van a kormánymegbízottnak, amely alapján, ha nem tartja megfelelőnek egyik, vagy másik hatóság munkáját jelzéssel élhet és egy nagyon komoly jogosítvány, hogy akár utasítást is adhat olyan szerv vezetőjének, amely egyébként nem tartozik a kormányhivatal alá.

Hogyan fogadják a dolgozók, hogy 2009-óta az államigazgatásban nem történt béremelés?

Itt Bács-Kiskun megyében mi ezt próbáltuk kompenzálni. Tény, hogy a középfokú végzettségű kollégáinknak, főleg akik új belépők nem eltúlzott a bérezésük. Mi minden év elején alaposan áttekintjük a költségvetésünket és miután megnézzük, hogy mi fér bele, eddig még minden évben tudtunk illetményeltérítésre forrást biztosítani. Ennek a mértéke a korábbi év teljesítményértékelésén alapul, amelyet a járási hivatalvezetőkkel és a szakigazgatási szervek vezetőivel közösen értékelünk. Így én azt gondolom, hogy ebből egyelőre nincs feszültség.

Ön miben látja a rendszer olcsóbb és hatékonyabb működésének a lehetőségét?

Ez azért nehéz kérdés, mert amióta itt dolgozom a takarékos működés minden egyes lépésünknél szinte az alapvető feltétel. A rendszer nagyságában rejlő lehetőségeket oly mértékig használjuk, amire a korábbi évtizedekben még példa sem volt, nemhogy gyakorlat. A megyeháza energiatakarékos felújításához szükséges pályázatot például a saját munkatársaink készítik az igazgató úr felel az Eu-s pályázatokért, külső szervezetet csak a legritkább esetben vonunk be a működésünkbe, a járásokon belül, ha egy szakigazgatási szervnél szezonmunka van, akkor átszervezzük a munkaerőt… de estig tudnám sorolni az életszerűen hatékony működést a mindennapokból.  Továbbá számos takarékossági folyamatot szerveztünk, a közbeszerzéseket központosítottuk, a kötelezettség vállalást három fő teheti meg a kormányhivatalnál, az igazgató úr százezer forintig, a főigazgató egymillió forintig, a kormánymegbízott pedig e fölött, de minden vállalás több kézen megy keresztül.

Azt gondolom, hogy a rendszer hatékonyságának a növelése részben belsőleg, részben külsőleg oldható meg. Egyrészt jelentős energiát fordítunk arra, hogy folyamatosan monitoringozzuk, hogy a hatalmas ingatlanállományt hogyan lehet centiről centire hatékonyabbá tenni, részben, hogy bevételre tegyünk szert, részben, hogy költséget takarítsunk meg. Kívülről pedig azzal, hogy az ingatlanainkat fejlesztjük, amivel a folyamatos költségünk csökken.

Viszont nem szeretném a hatékonyság oltárán feláldozni az ügyfeleink elégedettségét, az államigazgatás fejlesztését, így tényleg mindent megteszünk, hogy az új kormányablakokban világszínvonalú körülmények között szolgálják ki az ügyfeleket.