2024.11.22, Péntek

Cseresnyés Péter: Kedvezően változhatnak 2016-ban is a reálbérek.

2016.04.20. 21:43

Az Utazás Kiállításon hosszú idő után váratlanul találkoztunk össze és egyeztettünk Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral, hogy egy későbbi időpontban szerkesztőségünk interjút készít vele. Korábban a versenyszférában kollégák voltunk, de az államtitkár húsz éve politikai szerepvállalásra szánta el magát. Akkor kevesen értettük, hogy miért hagyta el a versenyszférát, de a mostani interjú meggyőzött, hogy nagyszerű célokért küzd a foglalkoztatottság és képzés növekedéséért, valamint a Zala megyei emberekért, akikért érdemes kitartóan dolgozni.  

Nagyvárosaink közül az egyik legszebb pavilonja Nagykanizsának volt az Utazás 2016 kiállításon. Komoly lelkesedést véltem felfedezni a kiállító kollégák szemében a standon, hogy „duális” feladataid mellett hosszabb időt töltöttél a térségi pavilonban és komoly szívügyed továbbra is a választókerületed képviselete, ahol egyre inkább – a korábbi magas munkanélküliséggel szemben - szerencsére már a munkaerőhiány a jellemző.  Előnye van annak, hogy államtitkárként a korábbinál is több lehetőséged nyílik a választókerület képviseletére?

 

A nagyszerű zalai emberek és vendéglátók is széles mosollyal, örömmel várják elbűvölő térségünkbe a vendégeket, így természetes, hogy jókedvűen mutattuk be leendő látogatóinknak a szépséges tájegységet. Ha a jelenlétem az Utazás Kiállításon hozzájárult a lelkesedéshez, annak külön örülök. A mosolyon túl azonban keményen dolgozunk a térségért, például a Muravidék Térségi Gazdaságfejlesztő Programon belül, aminek a terület gazdasági felemelkedésén túl fontos eleme, hogyan lehet minél több turisztikai fejlesztést és vendéget a térségbe csalogatni. Részben ezért voltam a kiállításon a tájegység kiállítói pavilonjában. Azzal együtt pedig, hogy többször változtak a múltban a feladataim, nem örülnék, ha az emberekhez való viszonyulásom is megváltozna. Most határozott előnyként élem meg, hogy képviselői munkám mellett részt vehetek országos munkaerő-piaci és képzési rendszerek menedzselésében. Korábban tapasztalatot szerezhettem önkormányzati képviselőként, parlamenti képviselőként, később polgármesterként is. Eddigi megszerzett tapasztalataimat pedig nagyszerűen tudom kamatoztatni államtitkári szolgálatomban és fordítva. Nem menekülök a feladatok elől, hanem továbbra is keresem a kihívásokat.

A reformoknak köszönhetően történelmi csúcson van a foglalkoztatottság a KSH szerint, ami a gazdaság további növekedésének motorja lehet. Melyek a legfontosabb intézkedések, amik elvezettek idáig?

Több mint két éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon a KSH legfrissebb jelentése szerint.  A 15-74 év közötti foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál száztizenhétezerrel többre, 4 millió 241 ezerre emelkedett a 2015. december - 2016. februári időszakban. A magyar reformok személyes véleményem szerint is működnek, azért is, mert a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma hazánkban. A munkanélküliség ráta például 6,1 százalékra süllyedt, ami 11 éves mélypontnak felel meg. A Munkahelyvédelmi Akció közel kilencszázezer, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalónak nyújt segítséget a versenyszférában. Az Ifjúsági Garanciába eddig több mint negyvenezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alatti fiatal munkavállalót sikerült bevonnunk és több mint huszonötezren kaptak képzést vagy sikerült segítségünkkel elhelyezkedniük. Az Út a Munkaerőpiacra Programba eddig több mint tizenháromezer főt sikerült bevonnunk. Közel kétezer-kilencszáz fő kapcsolódott be a képzésbe és több mint tízezer esetben nyújtottak segítséget a kormányhivatalok. Február elsejével indult a Közfoglalkoztatásból a Versenyszférába Program, amire folyamatosan lehet jelentkezni a területileg illetékes kormányhivatalokban. A Szabad Vállalkozási Zónák kijelölésével pedig a legnehezebb helyzetben lévő térségeknek nyújtunk kiemelt segítséget. 77 járásban összesen 1202 település tartozik a Zónákhoz, ahol az új beruházásokat különböző adókedvezményekkel és az átlagosnál magasabb, hetven százalékos támogatási intenzitással ösztönözzük. De még nincs vége az intézkedéseknek, mert meg kell említenem azt is, hogy azokban a leghátrányosabb helyzetű térségekben, ahol a vállalkozási szféra nem teremt megfelelő számú munkahelyet átmeneti közfoglalkoztatási programokkal segítjük elő az álláskeresők foglalkoztatását és a versenyszférába történő átvezetését. A magyar reformoknak köszönhetően pedig várhatóan idén is tovább nőhet a foglalkoztatás, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is pozitívan hat.

Nemrég vezetéseddel egyezség született az állandó konzultációs fórumon a kormány és a versenyszféra között a bérajánlásokról, ami 2016-ban a munkahelyek védelmére fókuszál.  Pár évet „lehúztál” a versenyszférában is, ahol fontos tapasztalatokat szereztél. Hogy láttad akkor, és hogy látod most a versenyszférát? Mit tartalmaz a megállapodás?

1,6 százalékos infláció mellett a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését figyelembe véve a minimálbéreseknél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósult meg 2015. év végéig. Ilyen mértékű reálbér növekedés a legalacsonyabb bérek esetén 2002 óta nem volt. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tagjainak döntő többsége egyetértett a javaslattal és aláírta az egyezséget. A kormány céljaival összhangban a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2016-ra 111 000 forintra, azaz 51 százalékkal emelkedett. Az EU tagállamai közül ez a harmadik-negyedik legmagasabb, az OECD országok közül pedig a legnagyobb növekedés a nemzeti valutában számolva. A versenyszférában – legalább öt főt alkalmazó vállalkozásoknál – januárban pedig kiemelkedően magas, hetven ezres létszámbővülés ment végbe 2015. januárhoz képest, ami az elsődleges munkaerőpiac folyamatos gyarapodását jelenti. Így az új munkahelyek döntő többsége az elsődleges munkaerőpiacon jön létre és reményeink szerint ez a tendencia folytatódni fog.

A személyi jövedelemadó csökkentése egy fontos mérföldkő a kormány munkájában. Mennyivel marad több a munkavállalók zsebében illetve mennyivel járul hozzá a munkavállalói bérek növekedéséhez a csökkentés?

Nemzetgazdasági szinten a nettó reálkeresetek januárban kiemelkedő mértékben, 6,4 százalékkal (a közfoglalkoztatás hatása nélkül 7 százalékkal) emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ezzel immár 2013. eleje óta, tehát több mint három éve töretlen a reálkeresetek emelkedése. A reálbérek emelkedését elősegítette, hogy a szociális partnerek támogatásával az év elejétől 5,7 százalékkal emelkedett a minimálbér, valamint a garantált bérminimum. A reálbérek növekedésében 1,6 százalékot jelentett a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra mérséklése, ami valamennyi munkavállaló számára előrelépést biztosított. Csak ez az intézkedés 135 milliárd forinttal többet hagy a magyar embereknél és családoknál. Az alacsony infláció és a személyi jövedelemadó mérséklése együtt azzal a pozitív következménnyel jár, hogy minden forint bruttó béremelés egyúttal a reálbér növekedését is jelenti. A nagyon erős évkezdet az egész évre kedvező képet vetít előre a reálbérek alakulását illetően.

A munkáltatók terhei még mindig nem ideálisak, lassan csökkennek. Tud az állam segítséget nyújtani azoknak a vállalkozóknak, akik úgy látják, hogy a munkahelyek megtartásához átmeneti segítségre lenne szükségük?

A kormány eddig is sokat tett a járulékcsökkenés terén. 2013-ban elindítottuk a Munkahelyvédelmi Akciót, ami eddig soha nem látott mértékű támogatást biztosít a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához. 2013-tól 2016. januárig a versenyszférában több mint 368 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. 2016 januárjában a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában közel 835 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, ami 2015. januárhoz viszonyítva közel 47 ezer fő növekedést jelent. A továbbiakban – ahogy a magyar gazdaság teherbíró képessége engedi – természetesen további intézkedéseket szeretnénk bevezetni, esetleg az eddigieket kibővíteni.

Képzési oldalon a szakiskolákba tavaly 16 000 felnőtt jelentkezett, hogy halad a képzésük?

Jelenleg több mint kétszázezer diák tanul a nappali rendszerű iskolai oktatásban, a felnőttoktatás keretében pedig több mint 15ezren kapcsolódtak be a szakképzésbe 2015 szeptemberétől. 2016-ban további több mint ötezer fő kezdte meg a tanulmányait a felnőttoktatás keresztféléves képzésében, ami mutatja az érdeklődés töretlenségét. Ennek alapján – figyelembe véve az OKJ változásából fakadó új képzési lehetőségeket is – 2016 szeptemberétől is nagyszámú jelentkezőre készülünk. A szakképzési centrumoktól is pozitív visszajelzéseket kapunk a fenti képzésekkel kapcsolatban. A szakképző iskolák átvételével a szakképzési intézményfejlesztés viszont nem áll meg. Terveink szerint az idei év szeptemberétől a szakképzési centrumok képzési és szolgáltató központokká válnak, ahol új lehetőségek nyílnak a szakmai tudás elsajátítása mellett az idegen nyelvi és az informatikai tudás bővítésére is. További célunk, hogy a szakképzési centrumokban képzési és életpálya tanácsadással segítsük a felnőtteket, hogy jobban megismerhessék a szakmai fejlődési, továbblépési lehetőségeiket.

A Vállalkozz Itthon, Fiatal Programra mennyi érdeklődő van, és mit kell tudni azoknak akik a programban részt szeretnének venni?

Az érdeklődés elég komoly. 2016. március végéig országos szinten közel 4000 fiatal jelezte szándékát a program honlapjain, ahol a regisztrációs adatlap kitöltését követően az adatbázisba felkerültek. A képzéseken országosan 2100 fő vehet részt, és várhatóan 1300 fiatal kaphat majd támogatást.  A programra való jelentkezés a www.ofa.hu és a www.vallalkozz2016.hu weboldalakon történik. A Vállalkozz Itthon Fiatal program keretében olyan 18-25, illetve felsőfokú végzettségű pályakezdő álláskeresők esetén 25-30 év közötti fiatalokat szólítunk meg, akik releváns üzleti ötlettel és motivációval rendelkeznek ahhoz, hogy sikeresen saját vállalkozást tudjanak indítani. A program az Ifjúsági Garancia Rendszer részeként elsősorban álláskeresőknek, kiemelten már hat hónapja munkát nem találó fiataloknak nyújt segítséget, akik a program által biztosított szolgáltatások és támogatás nélkül nem tudnának érvényesülni a jelen piaci környezetben, így üzleti ötletük, innovatív elképzelésük valószínűleg elveszne. A program komplex támogatást nyújt a szakmailag jól felépített kiválasztási rendszeren túljutó fiataloknak. A kiválasztás szűrőt képez, így azok tudnak bekerülni a rendszerbe, akik tényleg komolyan gondolják üzleti ötletük megvalósítását, rendelkeznek a vállalkozás elindításához és működtetéséhez szükséges alapvető kulcskompetenciákkal, függetlenül iskolai képzettségüktől. Egyenlő eséllyel indulhatnak a nyolc általánost elvégzettek, a szakképzettek, vagy a felsőfokú diplomával rendelkezők. A programba bevontak a vállalkozóvá válást, vállalkozás létrehozását segítő, illetve a vállalkozás működésével kapcsolatos képzéseken vesznek részt, amelyek egyéni képességekhez mérten csoportos, illetve e-learning formában elvégezhetők. A képzés során szakmai tanácsadás is biztosított az üzleti terv elkészítéséhez. Ezeket egy szakértő bíráló bizottság bírálja el és javasolja további támogatásra. Az így jóváhagyott üzleti terv alapján a fiatal megalapíthatja vállalkozását, mellyel tovább 3 milliós tőketámogatásra tud pályázni uniós forrásból. 

Egy versenyszférában tevékenykedő társaságnál politikai szerepvállalásod előtt kollégák voltunk, így különösen izgalmas ezt a riportot egy volt munkatárssal elkészíteni. Nem csöbörből - vödörbe estél szabadidő tekintetében a jelenlegi vállalásaiddal? Marad időd a munkád mellett bármilyen szabadidős tevékenységekre?

Soha nem menekültem a munka elől, így aki ismer annak nem meglepő, hogy két feladatot látok el egyszerre. Korábban is így volt, amikor mandátumot szereztem a Zala megyei területi listáról önkormányzati képviselőként majd polgármesterként. Most államtitkárként és parlamenti képviselőként szintén nagyszerű és izgalmas kihívásnak tekintem, hogy a munkaerőpiac és képzés, illetve a választókörzetem javát szolgálhatom egyszerre. Nem panaszkodom, mert szerencsére a munkám a kedvenc időtöltésem. Értelemszerűen kevés szabadidőm marad, amit leginkább a családommal együtt töltök el. Ezeket a ritka perceket pedig, - ahogy halad előre az idő - egyre jobban megbecsülöm.

Bacsmegye.hu

Szerző és fotó: 2PE

Galéria

GazdaságCseresnyésPéter