Két év alatt közel 30 százalékos növekedésen ment át ez a mutató; a cégek számtalan eszközzel dolgoznak azon, hogy a legvonzóbb munkahellyé váljanak.
11 százalékos növekedést mutatott egy év alatt a fizikai munka átlagos órabére tavaly – derült ki a Világgazdaság adataiból. A fizikai állomány órabére ezzel már 993 forintot tesz ki, miközben 2016-ban még csak 776 forint volt, vagyis két év alatt 27,9 százalékkal nőtt.
A piaci viszonyokat Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője elemezte a lapnak. Tapasztalata szerint a legtöbb nyitott pozíció az autóipart kiszolgáló munkakörökben van: sokakat keresnek, a gyártósori munkástól a nyelveket beszélő mérnökökig. Új és népszerű munkakörök főleg a közösségi média környékén formálódnak. A marketing például még mindig nagyon vonzó.
A munkáltatók már sokkal bőkezűbben áldoznak az alkalmazottak lojalitásának megőrzésére bónuszokkal és extra juttatásokkal, sőt egyre gyakrabban alkalmazzák munkavállalóik párjait is. Nagyobb cégeknél vannak óvodák is. A lényeg a lehető legvonzóbb munkahely kialakítása, a magasabb fizetés már nem elég.
Kialakulóban az élményalapú betanítás, melynek az a célja, hogy a munkavállaló már a belépésétől hatékonyan dolgozzon, és maradni akarjon.
A dolgozók megszerzéséért és megtartásáért, a márka vonzerejének fokozásáért egyre több cég intenzíven építi munkáltatói imázsát.
Az elemzésből az is kiderült, hogy a nagy fluktuáció sok céget érint. Emiatt a toborzásra, a beilleszkedésre és a betanításra tervezett pénz többszörösét költik, és ez frusztrálja az egész vállalatot. A fluktuáció valamilyen formában mindenkinek nehézséget okoz, a gyártósoron jól teljesítő régi dolgozóktól egészen a felső vezetőkig.
Az emiatti gondok a romló minőségen vagy a késedelmes kiszállításon keresztül eljuthatnak az ügyfelekig, így ez már a tulajdonosok problémájává is válik.
A munkaerőhiány miatt a szűrők gyengültek, így a munkavállaló könnyebben jut be a hazai elsődleges munkaerőpiacra, és nehezebben is esik ki. A statisztikák szerint az első évben 30 százalék feletti a fluktuáció a fehér- és kékgallérosok esetében is, a második évben már 20 százalék alatti.
Az M85-ös alagútjának kiemelkedő szakmai kihívásokkal járó építését folyamatosan követtük, így az átadón egy rövid visszatekintéssel is jelentkezünk.
Mintegy öt kilométer hosszan épülnek kerékpárutak Zala vármegyében a kis-balatoni régióban.