A baromfitenyésztés a legjobban teljesítő hazai állattenyésztési ágazat – mondta el Nagy István agrárminiszter a tárca szakmai napján. A baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.
A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette, az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság. A baromfihúsok a magyar fogyasztók kedvencei, hiszen a teljes hazai húsfogyasztás több mint felét (52%) fedi le az ágazat. Ezt segítette a baromfitermékek 2017-es áfa mérséklése is – tette hozzá már Nagy István, agrárminiszter.
Feldman Zsolt elmondta még: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket. A baromfihús exporttermékek közel harmadát a csirke-, negyedét a kacsa-, ötödét a pulyka- és a libahús tette ki. Jelenleg 170%-os az önellátottsági szintünk baromfihúsból, további jelentős fejlődési potenciál van tehát az ágazatban, amely miatt kiemelten fontos az export-értékesítés fejlesztése. Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén.
Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot.
A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani. Ehhez növelni kell a telepméretet, ezeken nagyon hatékony állategészségügyi óvó rendszabályokat kell alkalmazni, egyúttal csökkenteni kell az ammónia-kibocsátást is. Ennek eléréséhez hatékony programot kell kidolgoznia a szakma képviselőinek.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak. A mintegy 30 milliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig 50 milliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozó kapacitások erősítésére.
A tematikus napon Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát. Az új Európai Uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak, így Magyarországnak is cselekvési tervet kell készítenie a probléma komplex kezelésre, a felelős antibiotikum használat elősegítése és a felhasználás csökkentése érdekében.
Az új megoldások terén élen járó társaságként a WHB a Facebook után a TikTokon is az elsők közt jelent meg a hazai építőiparban, ugyanakkor a marketingkampányai is rendre sikereket érnek el a szakmai megmérettetések során. Az emögött húzódó stratégiáról Szikszai Zsanett, marketing vezetővel beszélgettünk, akinek a pályafutása együtt haladt a WHB fejlődésével, így komoly tapasztalatokra alapozhat a magyar vállalat marketingstratégiájában.
Az épület mintegy 1 milliárd forintos beruházással készült el.