Hiánypótló céllal rendezték meg Kecskeméten az első IDEA Konferenciát, melyen a Puskás Stadion beruházásáról és a hazai építőipar jövője szempontjából meghatározó BIM-ről egyaránt komoly szakmai elemzések hangzottak el.
Kecskeméten csütörtökön elkezdődött az első ízben megrendezett IDEA 2018 mérnökkonferencia. Pintyőke Marcell, a KÉSZ Csoport marketing és kommunikációs igazgatója köszöntőjében hiánypótlónak nevezte a nemzetközi sztármérnököket is felvonultató kétnapos rendezvényt. „Ahol találkozik a nemzetközi tapasztalat, a tudás és az együttműködés, szinergiák jönnek létre” – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy a rendezvény ráadásul a Magyar Mérnöki Kamara által akkreditált képzés.
Beszédében beidézte az IDEA konferenciát rendező Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter (MIÉNK) üzenetét. Eszerint találkozó célja „a magyar építőipari vállalkozások és szakemberek pozícionálása a nemzetközi piacon, valamint a nemzetközi tapasztalatok megszerzése és integrálása.” Megfogalmazása szerint az esemény szükségességét és sikerét igazolják vissza azok a támogatók, akik a konferencia mellé álltak: a KÉSZ Csoport, mint fő támogató, a Puskás konzorcium, a Ferrobeton, a Duna Dráva Cement Kft., a Readymix Hungária Kft., a BIM Design Kft., az ARC-S Design Kft., a Consteel, valamint a médiatámogatóként fellépő magyarepitok.hu.
A hivatalos megnyitón Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke történelmi visszatekintéssel indította útjára a konferenciát. Emlékeztett, tavaly volt a 150-ik évfordulója, hogy Hollán Ernő és mérnökitársai 1867-ben megalapították a Magyar Mérnök és Építész Egyletet. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elődeink az 1918 után bekövetkező rendkívül nehéz történelmi időkben is kiemelkedő mérnöki teljesítményre voltak képesek, amivel példát mutatnak a mai mérnökök számára.
Nagy Gyula azt is hangsúlyozta, az építőmérnöki szakma egyre keresettebb. „Egy épület tervezésében a tartószerkezeti, az épületgépészeti, az energetikai és elektrotechnikai tervezés is egyre bonyolultabb és egyre nagyobb részt kíván a tervezési munkában” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent az építőmérnöki karra jelentkezők száma. „Kedvet kell csinálni ehhez a szakterülethez, meg kell ismertetni a fiatalokkal a mérnökök munkáját” – húzta alá Nagy Gyula. Hozzátette, ahogy a mostani konferencia több külföldi előadója is megteszi, be kell mutatni a sikeres projekteket. „Megfelelő eszközökkel kell reklámozni a szakmát, és megmutatni, hogy nagyon szép hivatás.”
A konferencia első napján teltház előtt zajlottak a neves külföldi szakemberek előadásai a kecskeméti Four Points Sheraton Hotel rendezvénytermében. A nemzetközileg is elismert sztármérnökök többek közt az innovatív konstrukciókhoz szükséges új szerkezetekről, illetve az ehhez szükséges innovatív szemléletről és kreatív párbeszédről értekeztek. Ennek szemléltetésére számos sikeres projektet mutattak be a világ minden pontjáról.
Kiemelkedő érdeklődés kísérte a Puskás Stadion beruházásával foglalkozó szekciót, melyen elsőként a konferencia szakmai főszervezőjeként korábban interjút adó Kocsis András Balázs a stadionépítési trendekről tartott előadást, a nemzetközi példákkal adva viszonyítási alapot a magyar nemzeti stadion projektjéhez. Az új stadion főtervezőjeként Skardelli György, a Közti Zrt. vezető tervezője is felszólalt, teljes körűen bemutatva az érvényesített építészeti és funkcionális szempontokat. A régi és az új stadion összevetéséhez is részletes adatokkal szolgált, melyekből többek közt kiderült, hogy az új lelátó legtávolabbi pontja 80 méterrel lesz közelebb a pályához, mint a régi stadion legtávolabbi pontja.
A projekt igazgatójaként Dúzs György elsősorban a korábban egy részletes interjúban is ismertetett organizációs kihívásokról beszélt, az utána következő Karakas János a West Hungária Bau Zrt. képviseletében a Puskás-stadion szerkezetépítési feladatait ismertette.
A nap záróeseményeként szintén kiemelkedő figyelmet kapott az építőipar jövőjét alapvetően meghatározó Building Information Modelling (BIM) témájában megszervezett kerekasztalbeszélgetés. Az időnként komoly vitákat is hozó, de végig építő jellegűnek bizonyuló megbeszélésen a tervezői oldalt a BIM Design Kft. ügyvezetőjeként Kelemen Csaba, a Közti Zrt. BIM-menedzsereként Petri Dávid, az In-Ex stúdió ügyvezetőjeként Molnár Balázs, az ARC-S Engineering & Design Kft. ügyvezetőjeként pedig Bükkösi Raymond képviselte. A beruházói oldalról a Városliget Zrt. stratégiai igazgatójaként Rostás Zoltán, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának projektmenedzsereként Sebő Zoltán volt jelen, míg a szoftverfejlesztők nézőpontjának a Graphisoft kereskedelmi vezetője Reicher Péter, valamint a HungaroCad cégvezetője, Sabathiel Balázs adott hangot.
A kerekasztalbeszélgetés egyik többször is megfogalmazott tanulsága az volt, hogy a projektek megfelelő előkészítettségi szintje meghatározó alapfeltétele a BIM sikeres alkalmazásának, erre kell törekedni a BIM terjedése érdekében. Abban is több szakember egyetértett, hogy egyelőre még az sincs nincs tisztázva, hogy pontosan mit jelent a BIM fogalma, és az sem, hogy pontosan mit értünk a BIM alkalmazása alatt egy-egy projektben. Ugyanakkor – bár eltérő megoldási javaslatokkal – az a vélemény is egyértelműen megmutatkozott, hogy szükség van a BIM egységes kezelését biztosító szabványosításra.
Az első napot záró gálavacsorát Lepsényi István, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára nyitotta meg, aki a magyar gazdaság idei eredményeit taglalva kiemelkedőnek minősítette az építőipar szerepét a növekedésben. A kecskeméti mérnökkonferenciát méltatva, azon belül a napot záró BIM-kerekasztalbeszélgetést példaként kiemelve a politikus azt hangsúlyozta, az államigazgatás számára pontosan ilyen jellegű rendezvényekre van szükség, hogy fel tudják mérni egy-egy ágazat igényeit, és támogatni tudják az ott kibontakozó, előre mutató folyamatokat.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.