Májusra helyreállhat a hízottbaromfi-termelés

A hízott liba- és kacsafeldolgozással foglalkozó orosházi Pannon Fine Food Kft. ügyvezetője, Nyeste Lajos elmondta: januártól érzik igazán a madárinfluenza hatását, onnantól kezdve csak heti egy-két napon tudnak vágni. Januárban napi négyezer állatot dolgoztak fel, februárban némileg javult a helyzet, de két napra így is csak 8-10 ezer darab víziszárnyas levágása jut. A novemberi csúcsidőszakban naponta 7-8 ezer szárnyast vágtak, tehát a kapacitásuknak jelenleg is csak egyharmadát tudják kihasználni - húzta alá.

Hozzátette: tavaly egy hónapban 350-400 millió forintos bevételt tudtak produkálni, januárban ez 70 millióra csökkent. A vállalatot 200-300 millió forintos veszteség érhette volna az év első néhány hónapjában, ám a megtett intézkedések (tárgyalások a beszállítókkal, alkalmazottak kirendelése) hatására az ügyvezető reményei szerint ez 80-100 millióra csökkenthető.

Nyeste Lajos úgy véli: leghamarabb májusban állhat helyre a rend, onnantól talán már nem veszteséget termelnek. Több Bács-Kiskun megyei állattelepen ugyanis a nagy hideg miatt csak most tudják befejezni az elrendelt fertőtlenítést, és most indulhat meg ismét a termelés. A liba és a kacsa egy hónap után kel ki a tojásból, és körülbelül három hónap alatt éri el a vágósúlyt.

Abban az esetben, ha teljes szülőpárokat kellett megsemmisíteni a járvány miatt, akkor még hosszabb időt, akár egy évet is igénybe vehet, mire helyreáll a termelés - jegyezte meg.

A vállalat jelenleg egyik tulajdonosa, a Green Divízió Kft. szárnyasát dolgozza fel, a cég törzsállományát ugyanis nem érintette a madárinfluenza, tudnak szállítani.

A jelenleg levágott szárnyasokat a hazai és a nyugat-európai, főként a francia piac veszi fel. A Pannon Fine Food Kanadával, Szingapúrral, Japánnal és Hongkonggal volt korábban kapcsolatban, ezen országok mindegyike elrendelte az importtilalmat. Az ismételt szállítást e célországokba az utolsó járványkitörést követően leghamarabb 3 hónap után lehet kérvényezni.

Az ügyvezető a kereslet visszaesésére számít. Mint mondja, félelme szerint elsősorban a távol-keleti országokkal lesz nehéz ismét felvenni a kapcsolatot, ott ugyanis főként éttermek a végső felhasználók, és ha egy alapanyagot bizonytalan ellátásúnak ítélnek és levesznek az étlapról, akkor az nehezen kerül oda vissza.

Nyeste Lajos elmondta: tavaly 230 saját dolgozójuk volt, emellett bérelt és alkalmi foglalkoztatottakkal is dolgoztak, a külső szolgáltatókat (takarítás, őrzés-védelem) is beleszámítva összesen közel 300-an dolgoztak csúcsidőben az üzemben. Jelenleg 190 saját alkalmazottuk van, bérelt és alkalmi munkavállalójuk pedig egy se. Néhány dolgozójukat - 30-40 személyt - kirendeltek két konzervgyárnak, "amiben partnerek a dolgozók".

A szakma nagy félelme, hogy a vadmadarak a tavaszi vonulás során újra megfertőzhetik a víziszárnyas állományt. "Egy sokkot még túlél az ágazat, két-hármat már nem" - fogalmazott. Az állomány zártan tartása segíthet a megelőzésben, ám a víziszárnyasok nagyon rosszul viselik a zártan tartást - jegyezte meg.

A száz százalékban magyar tulajdonú Pannon Fine Food Kft. 2014 októberében hozta létre Orosházán a vágóüzemét. Fő tulajdonosai a Green Divízió Kft., a Mafarm Kft. és az Integrál-Hat Kft., amelyek Nyeste Lajos szavai szerint a teljes magyar hízott baromfitermelés (körülbelül 5 millió kacsa és 2 millió liba) közel felét adják. "Ez a háttér az iparágon belül is különös stabilitást ad hosszú távon, megkönnyítve a nehéz időszak túlélését, és biztosítja a lehető leggyorsabb visszaállást" - fogalmazott az ügyvezető.

A Pannon Fine Food 2015-ben 3,3 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliós adózott eredményt ért el. Az árbevétel 2016-ban 4,5 milliárd forint körüli összegre emelkedik, ami mögött az áll, hogy míg 2015-ben 950 ezer baromfit dolgoztak fel, tavaly ez a szám 1,2 millió fölé nőtt. Az üzem éves kapacitása maximálisan 1,5 millió baromfi lehet - mondta Nyeste Lajos.