2019.11.21, Csütörtök
Ne értse félre: közlemény a Nagy Trágyázási Felmérésről

Ne értse félre: közlemény a Nagy Trágyázási Felmérésről

2016.11.15. 07:24

Nehéz mosolygás nélkül végigolvasni a magro.hu közleményét arról, hogy mennyire nehéz helyzetben van a hazai mezőgazdaság, miközben az újság kiadója 2012-óta 2015-ben érte el a legvaskosabb 15,2 milliós bevételi csúcsát. Mindenesetre ha Önnek félig üres az a pohár, akkor olvasson egy magasra tekintő laptól egy érdekes közleményt:

Hirdetés

"Sok más mellett a tudás és tudatosság is hiányzik a magyar mezőgazdaságból

 

Budapest, 2016. november 15. – Forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségekkel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsment ismeretek hiányából adódóan ad-hoc és rossz döntések születnek. Tisztelet a kivételeknek. Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni az újdonságok és modern tudás átadására, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonysága javuljon.

Sajnálatos, de régóta ismert tény, hogy a hazai műtrágya-felhasználás messze elmarad a kívánatostól. Míg nálunk az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás 65-70 kilogramm közé tehető, addig a gabonatermesztésben élen járó termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki.

Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica sokéves hazai termésátlaga hektáronként 5,8 tonna, 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban? És még sorolhatnánk…

Vagy a búzánál: itthon a sokéves hektáronkénti termésátlag ugyanúgy 4 tonna körül alakul, mint az 1970-es években, miközben az akkor szintén erről a szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.

Ráadásul az itthoni, eleve alacsony mennyiség kijuttatásának időzítése sem jól átgondolt sok esetben – tárta fel egy nemrég lezajlott piackutatás a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében. A Nagy Trágyázási Felmérésben - amely földrajzi területre és hektárméretre reprezentatív volt - kukorica- és búzatermesztők válaszoltak online módon a tápanyag utánpótlási szokásaikról. Az eredmény számos igen meglepő adatot tartalmaz.

A gazdák 10%-a nem tudta megmondani, milyen talajtípus található a földjén.

A termelők hozzávetőlegesen 40%-a egyáltalán nem ismeri a saját szántóföldjének az adottságait, mert nem rendelkezik adattal annak sem a nitrogén-, sem a foszfor- sem a káliumellátottságáról.

Többségük sem foszfort, sem káliumot nem juttat ki egy termesztési ciklus során. Sót, létezik egy 1%-ot kitevő réteg (ami azért minimálisan is több száz gazdát jelent), amelyik egyáltalán semmilyen tápanyag-utánpótlást sem végez. Azaz az itt termő növények nem kapnak „enni”, csak azt hasznosíthatják, ami korábban a földben felhalmozódott.

Hiába a gyártók és forgalmazók ajánlása és a bizonyítottan nagyobb hozam ígérete, a gazdák negyede nem végez őszi alaptrágyázást a kalászosoknál.

 

Következtetés

Mint a fenti adatokból látható, a hazai gazdák tudásszintje és tápanyag utánpótlási gyakorlata messze van az optimálistól. Ha optimistán szemléljük a helyzetet, van tere a fejlődésnek. Valószínűleg hasonló képet tárna fel egy a növényvédő szerek használatát vizsgáló felmérés is. Sok kellően át nem gondolt ad-hoc vagy a megfelelő szaktudás hiányában rossz döntés születik évről-évre.

 

Megoldás lehet a tudásszint emelése

„Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk. Ennek érdekében a Magro.hu konferenciát rendez Kukorica és Búza Konferenciasorozat címen, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát. A legújabb fejlesztéseket és technológiákat a tápanyag utánpótlás és fajtaválaszték tekintetében éppúgy, mint a növényvédelemben. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és hatékonyabban lehessen gazdálkodni.” – mondta Németh István, a Magro.hu agrár piactér ügyvezetője, egyben a kutatás vezetője, gabonapiaci szakértő.

 

A konferencia témái:

  • Hogyan kerüljük el a felesleges csodavárást, azaz milyen termelési maximumot érhetünk el a technológia helyes megválasztásával régiónként és megyénként?
  • Mik azok a hibák, amiket tíz gazdából hét elkövet már a talaj előkészítésekor a földmunkák, gépigény, talajoltás, talajbaktériumok, műtrágyázás terén?
  • Hogyan válasszunk megfelelő vetőmagot a minőség, a mennyiség és a stressztűrő képesség figyelembe vételével?
  • Mik azok a bevált nyugat-európai praktikák a tőszámváltozás és sortávolság területén, amiket még alig alkalmaznak itthon?
  • Milyen módon csökkenthető a vegyszerhasználat úgy, hogy az új és legveszélyesebb (kukoricamoly, csíkos mozaik, vetési bagolylepke, fuzáriózis) kihívásoknak is megfeleljen?
  • Hogyan tudjuk a talaj tápanyagtartalmát költséghatékonyan feljavítani a 70-es évek szintjére, hogy ne éhezzenek tovább a növényeink?
  • Mik a legújabb technológiák és új kórokozok és kártevők ellen, valamint a rezisztencia kezelésére?
  • Milyen pályázatok segítik a fiatal és nem fiatal gazdákat a közeljövőben, hogyan készüljön rájuk?
  • Hogyan időzítsék a gazdák a kukorica betakarítását úgy, hogy a szárítási költség ne vigye el a profitot, de még a búza elvetésére is legyen idő?
  • Hogyan nyerjen milliókat a termelő csupán csak az értékesítés optimális időzítésével?

A Kukorica és Búza Konferenciasorozat teljes programja itt érhető el:

http://www.magro.hu/konferencia/

A kutatásról, a konferenciáról, terményárakról, trendekről, piaci mozgásokról további információt kérhet a következő elérhetőségeken:

Németh István

ügyvezető, gabonapiaci elemző

Magro.hu

a mezőgazdaság piactere"

Hirdetés

Hirdetés