2019.11.21, Csütörtök
Kétsebességes Európa jöhet - brüsszeli sajtószemináriumon jártunk
Az Európai Parlament (kép: pestpilis.hu)

Kétsebességes Európa jöhet - brüsszeli sajtószemináriumon jártunk

pestpilis.hu

2016.10.20. 15:28

A gazdasági és társadalmi válsághelyzet a külső támadásokkal kombinálva az unióban törésvonalak megjelenéséhez vezetett, s világos, hogy nagy fordulat előtt állunk. Az Európai Parlament képviselői kétnapos szemináriumon tájékoztatták a nemzetközi sajtót a lehetséges kiutakról, megoldási javaslatokról.

Hirdetés

Az Európai Parlament mintegy 150, az unió 24 tagországából érkezett újságírót fogadott október 18-19. között az Európa jövőjét taglaló sajtószemináriumán, amire szerkesztőségünk is meghívást kapott. A Magyarországról érkezett 15 fős küldöttség először a Parlament néhány magyar képviselőjével – Niedermüller Péterrel, Ujhelyi Istvánnal és Schöpflin Györggyel – találkozott, majd a legfrissebb, és az unió válságát kezelni hivatott jelentéstervezeteket már a teljes nemzetközi sajtódelegáció jelenlétében mutatták be és vitatták meg azok szerzői az Európai Parlament épületében.

 

A parlament döntései grandiózus, bár kissé rideg épületekben születnek.

 

A migrációs- és menekültválság, a beruházások alacsony szintje, az ifjúsági munkanélküliség, a környezeti kihívások, valamint az unión belüli fragmentálódás miatt az EU egyértelmű fordulóponthoz érkezett. A válságról átfogó képet vázolt fel Niedermüller Péter, az Európai Parlament szocialista frakciójának tagja, aki szerint a legvégső csepp a pohárban a Brexit volt. Az euroszkepticizmus soha nem látott szintje figyelhető meg, ami a nacionalizmushoz való visszatéréssel és az Unió felbomlásával fenyeget. Ugyanakkor hozzátette: „Nem szabad pesszimistának lenni, ehelyett újra kell gondolni egy sor tényezőt, ez adja a frissen készült jelentések vezérfonalát is.”

 

Niedermüller Péter a magyar újságírók kérdéseire válaszol

 

A kétnapos rendezvényen ezzel együtt érezhető volt a pesszimizmus, hiszen az előző generációt még sokkal inkább jellemző prosperitást és a lehetőségek bővülését a mostani fiatalokban általános bizonytalanságérzet váltotta fel, a tervezhetőség megszűnt. Ehhez az érzéshez hozzájárulnak a párizsi, nizzai és brüsszeli terrormerényletek, de valójában átfogó társadalmi és kulturális változásról beszélhetünk, melyet bizonyos csoportok kifejezett vesztesként élnek meg. Mindez természetesen a Parlament épületébe is beszivárog. Ezt tükrözte az is, hogy az egyik külföldi újságíró a jelentések szerzőihez szólva megjegyezte: még sohasem látta a képviselőket ilyen gondterheltnek.

 

Merre vezet kiút?

A szemináriumon résztvevő európai parlamenti képviselők egyetértettek abban, hogy az EU jóval hatékonyabb működése érdekében intézményi változásokra van szükség. Ugyanakkor Mairead McGuinness alelnök nyitóbeszéde után két eltérő véleményt fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy ennek miképpen kell történnie.

 

A sajtószeminárium az Európai Parlament egyik tárgyalótermében, öt nyelven zajlott.

 

Az egyik vélemény a Lisszaboni Szerződés jobb kihasználását sürgeti, s követeli az Európai Tanácstól, hogy teljes egészében térjen át a minősített többségi szavazásra. Emellett a Parlament szerepének és a vele való tagállmi kommunikációnak az erősítése, a gazdasági és monetáris unió elmélyítése, ezáltal az ellenállóképesség növelése, valamint határozottabb közös külpolitika és megnövelt uniós beruházási kapacitás is a javaslat részét képezik. Elmar Brok néppárti képviselő szerint a demokratikus működést kell erősíteni, mert az 50 százalékos fejlődés is sokkal jobb, mintha az unió nem lép előre.

A radikálisabb véleményt megfogalmazó liberális párti Guy Verhofstadt ezzel szemben újragondolná a Lisszaboni Szerződést, s azt javasolja, hogy a következő felülvizsgálatkor ésszerűsítsék a jelenlegi változó geometriát, vagyis az „à la carte Európát.” A részvételi (opt-in) és kívülmaradási (opt-out) lehetőségek, illetve a kivételek gyakorlatának megszüntetését tartja ésszerűnek. Helyette a „társult tag” státuszt ajánlja a külső határokon lévő olyan államok számára, amelyek csak a háttérben – vagyis csak egyes uniós politikákban – kívánnak részt venni. Ennek a státusznak ezzel együtt a kapcsolódó jogoknak megfelelő kötelezettségekkel kell járnia.

 

Guy Verhofstadt (középen) a kétsebességes Európa tervét vázolta fel a sajtószemináriumon.

 

A magyar EP képviselők elmondták: a felvázolt kérdéskör nagyon megosztó az Európai Parlamentben, s átrajzolja a politikai palettát: a javaslatok támogatottsága nem attól függ, hogy ki melyik frakcióban ül. Ugyanakkor hangsúlyozták: a 2019-es európai választások előtt sort kell keríteni az Egyesült Királyság kilépésére és muszáj döntésre jutni az unió további működtetésének témájában is.

 

A legfontosabb a bizalom visszanyerése

A szemináriumot Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke zárta le beszédével. Kiemelte: egy illiberális társadalom veszélye fenyeget, s ha az Európai Unió elbukna, az nem csak egy intézmény, hanem egy olyan eszme bukását jelentené, melynek keretében az alapító tagállamok a második világháború befejezése óta igyekeznek összefogni az európai országokat. Az összefogás nélkül a kontinens fiataljainak jövőképét borúsnak látja: Schulz szerint labdába sem rúghatnak majd a nagyobb erőt képviselő országok hatalmi játékában.

Bár a fragmentálódás a 2004-es bővítés óta eltelt időben következett be, a bővítés maga semmikép nem hiba, hanem jól megalapozott, logikus döntés volt. A további széttöredezés megakadályozása érdekében azonban a legfontosabb feladat az európai állampolgárok bizalmának visszanyerése – hangsúlyozta Schulz.

 

Antal Zsófia

GazdaságEurópai UnióBrüsszel

Hirdetés

Hirdetés