Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgasága

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója.

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött növényeket, és a fertőzési góc körüli egy kilométeres körzetben található, tüneteket mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő három kilométeres övezetben intenzív felderítés és mintavétel zajlik - írta közleményében a NÉBIH.
    

A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a szőlőterülettel rendelkezőknek a tünetek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak. A hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.
    

Az amerikai szőlőkabóca a felelős

A betegség elleni védekezéshez nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető az amerikai szőlőkabóca elleni, időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A szőlőkabóca előfordulásának nyomon követésére a Nébih előrejelzési rendszert működtet, ami a növényvédő szeres kezelések időzítését - ezáltal a növény-egészségügyi kockázat csökkentését - is segíti. A védekezéshez állami támogatás igényelhető.
    

A Nébih hangsúlyozta: ott, ahol nem védekeznek megfelelően, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év leforgása alatt kipusztulhatnak. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők hatékony együttműködése a hatósággal.
    

A betegséget Magyarországon 2013. augusztusban azonosították Zala megyében, a szlovén határ mellett, majd Veszprém megyében, Badacsonytomajon. 2014-ben és 2015-ben a hatóság Vas, Somogy és Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekből azonosították. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét - írta a közleményben a Nébih.