Mára nem csak a szolgáltatóiparban, a nehéziparban, de a mezőgazdaságban is egyre égetőbb a munkaerő hiány. Ezt csak megerősíteni tudta az országban az elsők között az Írsai Olivért újra divatba hozó soltvadkerti Font Gábor borász.
Mint elmondta az egyre fejlettebb technológiával előálló szüretelőgépek és a mára égető kézi munkaerőhiány hamarosan elfogadhatóvá kell, hogy tegye a gépi szüretelést.
Bár a szüretelőgépek használata mára egyáltalán nem számít kuriózumnak a szőlészetben, mégis sokan a kézi szüretelésre esküsznek. Nem is indokolatlanul, hiszen a gép lehet akármennyire is érzékeny, látni még jó darabig nem fog, viszont a gépi szüretelés mellett is lehet komoly érveket felsorolni egy modern támrendszeren termelt szőlő esetén.
Az országban az elsők között az Írsai Olivért újra divatba hozó borász, aki a 2001-es soltvadkerti szüreti fesztiválon először jelent meg az addig elátkozott illatos bornak csúfolt fajtával, közismerten nem idegenkedik az újdonságoktól. Mégis az alföldi borászok között fiatal kora ellenére a konzervatív borkultúrát képviselő borászok közé tartozik, aki a hagyományos fajták korszerű termesztésében hisz.
Font Gábor elmondta az idei szezonnal kapcsolatban, hogy némi fagykár és a tavaszi jégkárok után sem tud érdemi terméskiesésről beszámolni. Mint elmondta a 2016-os egy jó évnek tervezhető a szőlészet és várhatóan a borászat részéről is, hiszen az időjárásban az idén végre elmaradtak a korábbi években szinte állandósult 2-3 hétig tartó perzselő hőhullámok. Így egy kiváló évjárat várható 2016-ban a borok terén.
A szüret az idén egy kicsit későn, augusztus közepén kezdődött Soltvadkerten, így van ahol már az ezerjót szüretelik, de azért döntően jelenleg a térség legjelentősebb fajtáját a Cserszegi Fűszerest szüretelik a gazdák.
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.