Grande Duett - amikor desszertborral indul egy borvacsora

Bár a két borvidék borászai váltig állították, hogy ők kebel barátok és milyen jól megférnek egymás mellett, azért volt ebben az estben némi konkurencia parádé, amit kifejezetten érdekessé tett a szokásos borsosoktól való elszakadás.

Azt, hogy mára a borászat nem csak a borok versenye jól mutatta a pincészetek különböző borainak a nem feltétlenül könnyen megjegyezhető nevei. A versenyben nem hirdetnénk győztest, hiszen a Holdvölgy Exaltation 2013, vagy a Holdvölgy Intuition No. 1 2008, nem maradt el a szekszárdiak Takler Regnum 2011, vagy a Takler Primarius 2012 nevektől. 

Nem kérdés, hogy átlag borfogyasztóként legalább egy-egy hórdónyit kellene meginni ezekből a kivételes tételekből, hogy öt év múlva az álmunkból felriasztva is felmondjuk a borok neveit. 

Persze ha már borászatok kifejezetten bátor fantáziával megáldott borokat szolgáltattak fel az este során, a Három Gúnár szakácsai sem maradtak le a gasztronómiai parádénak tűnő, valójában kifejezetten fantázianév versenyben. Mentségükre legyen moondva, hogy jó magyarjaink legelább a neve alapján elképzelhető ételekkel kényeztették a vendégeket, hiszen a "Pácolt fogas fehér babbal, savanyított karfiollal" -című étel bármelyik rendes kecskeméti család kedd esti menüjében is megférne... Viszont a főételeknél a "Kacsamell madame szósszal, körtével, szőlővel, rántott sárgarépa krokettel" és a "Laskás bárányepigrammák burgonyakrémmel, bárány fonddal, tavaszi zöldekkel" - már láthatóan ritkább vendég a kecskeméti háziasszonyok menüjében. Természetesen a tapintatos vendégsereg közül az este során senki sem firtatta a rövid csattanós költeményként elhíresült irodalmi műfajunk és a bárányok kapcsolatából kikövetkeztethető konklúziót... :)

Természetesen mint egy jól sikerült borestnek, az áprilisi tréfának is beillő Grande Duett-nek is jó vége lett, hiszen a vendégek jókat ettek, jókat ittak és a sok jóságtól éjfélre jól össze is barátkoztak...