Magyarországon sok szánkópályát csak azért jelölnek ki külön, hogy távol tartsák a ródlizókat a síelőktől. Infrastruktúra alig van, de az osztrákokhoz hasonlóan itthon is kezdik felfedezni, hogy szánkózókban is van fantázia.
Az interneten fellehető szánkópálya-adatbázis 23 pályát tart nyilván Magyarországon, főleg a Bakonyban, a főváros környékén és az Északi-középhegységben. A pályák többségükben kijelöltek és ingyenesek.
Fotó: Szémann Tamás / IndexAlapszabály, hogy a sípályákon nem szabad szánkózni a balesetveszély miatt, de néha még mindig előfordul keveredés, főleg a kevésbé profi pályákon, mondta lapunknak Wesselényi Andrea, a sielok.hu síportál főszerkesztője. A síparkok üzemeltetői ezért rákényszerültek, hogy a sípályák mellé valahová elkülönítve szánkópályát is kialakítsanak. Ez inkább egy elterelő hadművelet, hogy a szánkósok ne kavarodjanak be a síelők közé.
Az ilyen izolált szánkópályák nagy része hóágyúzatlan, felvonó nélküli. Wesselényi Andrea szerint azonban az erős igényt mutatja, hogy az eplényi síarénában külön kívánságra alakítottak ki ratrackolt (kezelt) szánkópályákat, hogy a síelőket elkísérő családtagok el tudják foglalni magukat, amíg a többiek síelnek. Rájöttek, hogy a szánkózó vendég is fogyaszt, növeli a vendéglátóhelyek forgalmát.
Más hazai síközpontokban inkább alternatívát próbálnak nyújtani a szánkózni kívánóknak: a mátraszentistváni sípark vagy a Visegrád melletti Nagyvillám sípálya hófánkozást, azaz snowtubingot kínál, így megpróbálva becsatornázni a fizetővendégek közé a nem sízőket. (Persze van szánkópálya is.)
Ausztriában már rég rájöttek, hogy a szánkózókat is megéri profi infrastruktúrával várni. A Magyarországhoz legközelebbi síközpontban, Semmeringen is van felvonós, hóágyúzott pálya, igaz a bérlet ugyanannyi rá, mint a síbérlet. Kicsit nyugatabbra, a Salzburg tartománybeli Wildkogel Ski Arenában lassan már több a szánkózó, mint a síelő. Itt található Európa egyik leghosszabb, 14 kilométeres szánkópályája (az itt készített videó teljes, szerkesztett változatát a napokban lehet majd megnézni).
Ausztriában több helyen rájöttek arra, hogy az esti (kivilágított pályás) szánkóztatás külön bevétel: ha lemegy a sínap, bekajál a síző társaság a hüttében, és folytathatja az esti szánkóval kifulladásig.
Magyarországon a rövid havas szezon miatt is kevés a kijelölt szánkópálya. Rengeteg viszont a helyi kisebb-nagyobb szánkózódomb. Legutóbb az alföldi Jakabszálláson építettek szánkózódombot uniós támogatásból.
A legjobb hazai szánkópályák közé tartozik az eplényi, a mátraházai, vagy a nagy-hideghegyi pálya tartozik Wesselényi Andrea véleménye szerint. A börzsönyi nagy-hideghegyi terep akár szánkóparadicsom is lehetne, ha jobban kihasználnák a turistaház és a Cseresznyés parkoló között húzódó 7 kilométeres erdészeti utat.
Budapesten a Normafa lehetne az egyik legjobb hely, ha nem volna minden havas hétvégén zsúfolásig tele, de jónak számít a városligeti szánkózódomb is.
Továbbfejlesztette Generon típusú napelemes tetőcserepét a Terrán Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve egy 828 millió forintos projekt keretében.
A gyógyszer- és papíripari gépeket előállító Körber jelentős fejlesztést hajtott végre.