Befejeződött a busók télűző fesztiválja Mohácson
A hagyományos
húshagyókeddi máglyagyújtással és a zord évszakot jelképező koporsó
elégetésével véget ért az idei busójárás Mohácson.
A város főterén 8-10 ezer ember gyűlt össze,
hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő
hagyományőrzőkkel együtt, kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a
telet.
A záróprogram estébe nyúló népünnepéllyé vált, amelynek
keretében az elsősorban helyi és környékbeli résztvevők táncra perdültek
a máglya körül, éhségüket és szomjukat pedig helyben készült ételekkel,
forralt borral, teával csillapíthatták.
A kitelepült
vendéglősök, kürtőskalácsosok bódéi előtt hosszú sorok kígyóztak, de a
kézműves áruk, fa használati tárgyak, ajándékok iránt is nagy volt a
kereslet.
Hegedűs Emese, a busójárás egyik fő szervezője az MTI
érdeklődésére elmondta: az emberiség szellemi kulturális örökségének
UNESCO-listájára 2009-ben felkerült népszokás több mint 80 rendezvénye
rendben zajlott, a szórakoztatásról idén már 37, köztük a Keleti
boszorkák nevet viselő, kizárólag női tagokból álló busócsoport
gondoskodott.
A szervező örömét fejezte ki, hogy a vasárnapi fő
programokra a vártnál is többen, mintegy 80 ezren voltak kíváncsiak,
ugyanakkor megjegyezte, a Duna-parti város ennél több embert szinte már
képtelen lenne vendégül látni.
Emlékeztetett arra, hogy nyárra
elkészül a mohácsi busóudvar, ahol 200-250 busóöltözék és kellék
kiállításával már azok is megismerkedhetnek a nemzetközi hírű
fesztivállal, akik nem annak idején, hanem az év más időszakában
érkeznek Mohácsra.
Mohács messze földön híres farsangi
fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a
helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó
partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a
folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő
maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.