Várhatóan a budapesti nők élnek a legtovább

Továbbra is az ország nyugati felén és a városokban élő nők számíthatnak a leghosszabb életre, az ország nyugati és keleti felén, illetve a városokban és a kis településeken élők életesélyei különbözőek - írja a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva. Bács-Kiskun megyében a férfiak 71-72, a nők 78-79 évre számíthatnak.

Az újság csütörtöki cikkében ismerteti: az a magyar állampolgár, aki tavaly született, átlagosan várhatóan 75,6 évig él a KSH adatai szerint, ami négy évvel haladja meg a 2001-es és hat évvel az 1990-es adatot. A nyugat-európai országokat még mindig nem sikerült beérni, például 2010-ben a várható élettartam közti különbség születéskor az osztrák és a magyar férfiaknál éppúgy hét, a nőknél pedig öt év volt, mint húsz évvel korábban. 
Az országon belül Budapesten a férfiaknak és a nőknek is az átlagosnál jobbak az életkilátásaik: egy fiú újszülött előtt több mint 74, egy lány előtt pedig majdnem 81 év állhat.
Az újszülött fiúk közül az országos átlagnál magasabb, több mint 72,1 életévre számíthatnak Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Csongrád, Baranya, Vas, de még Hajdú-Bihar megyében is, a többiben azonban a férfiak születéskor várható élettartama nem éri el az országos átlagot, sőt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születettek átlagosan a 70. születésnapjukat sem érik meg. 
Bár a lányok összességében hosszabb életre, 78,9 évre számíthatnak, életkilátásaik az egyes megyékben a fiúkéhoz hasonlóak: Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Hajdú-Bihar, Pest, Zala, Heves és Fejér megyében esélyesek az átlagosnál hosszabb életre, a többiben várhatóan nem élnek tovább 79,2 évnél. A lányok esetében is a borsodiak helyzete a legkevésbé jó, várható élettartamuk mindössze 77,7 év. 
Az sem mindegy, valaki városba vagy községbe születik-e. A városi fiúk ugyanis majdnem két évvel hosszabb életre számíthatnak, de a lányoknál is van fél év különbség a városban élők javára.
Bálint Lajos, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa szerint alapvetően a társadalmi, iskolázottsági és munkaerőpiaci különbségek tükröződnek vissza a különbségekben.

Forrás: MTI

Galéria