2022.06.30, Csütörtök

Szaporodnak a nagyragadozók Magyarországon, Bács megyének is jutott

2016.02.21. 14:52

Élőhelyük elvesztése miatt sok évvel ezelőtt eltűntek a csúcsragadozók Magyarországról, ám az utóbbi években egyre több bizonyíték lát napvilágot, hogy újra köztünk élnek.

A legutóbbi szenzációs eset, hogy sikerült lencsevégre kapni egy hiúzt az Aggteleki Nemzeti Parkban. Ugyan eddig sem volt ismeretlen tény, hogy az Aggteleki-karszton és feltehetően a Börzsönyben is él néhány példány, ám felvételt nem sikerült készíteni az állatról. Eddig!

Végre megmutatta magát az egyik kifejlett példány a kameracsapdának. A rövid felvételen is csak pár másodpercre megjelenő állat komótosan sétálva eltűnik a homályban. A hátramaradt nyomokból azonban azt is tudni véli a nemzeti park zoológiai referense, hogy nem egyedül él a most lencsevégre kapott nagymacska. Kis szerencsével hamarosan további felvételek készülhetnek róla, illetve róluk.

Ha valakiben esetleg felmerül a kérdés, hogy szabad-e kirándulni a hiúz lakta erdőben, a válasz egyértelműen igen, nyugodtan! Vadon élő hiúzzal találkozni amolyan „egyszer az életben” pillanat, sőt, valójában még annál is ritkább.

Az Aggteleki Nemzeti Parkban azonban nem csak hiúz, hanem farkas is él. Egyikük, egy 1,5 év körüli nőstény már nevet is kapott, mivel többször készült már róla kameracsapdás felvétel. Zselyke is igazolja a farkasok aktív, állandó jelenlétét Északi-középhegységben.

Az emberek egyik része rajong a farkasokért, mások tartanak tőle. Akárhogyan is vélekedünk azonban a vadon egyik legismertebb szimbólumáról, egy bizonyos: megpillantani - a hiúzhoz hasonlóan - aligha van esélyünk.

Az aggteleki és zempléni farkasok rendkívül félénkek – az elmúlt 30 évben semmiféle háziállatokkal kapcsolatos incidensről nem tudunk. Sajnos kilövésük veszélye az utóbbi időkben sem szűnt meg – de bízunk benne, hogy a kihelyezett vadfigyelő kamerák, szakembereink ellenőrző-figyelő tereplátogatásai, és a vadásztársadalom természetvédelmet partnerként elfogadó tagjainak közreműködése előbb-utóbb elrettentik az elkövetőket az elejtésüktől” – fejtette ki Veress Balázs, a nemzeti park igazgatója.

Ragadozónak Bács megye sincs híján, még ha nem is olyan csúcsragadozónk van, mint a farkas vagy a hiúz. Ismeri, honnan a mondás,:üvölt, mint a fába szorult féreg? És ha eláruljuk, hogy az aranysakál népi neve a nádi farkas mellett, a toportyánféreg?

Nos, ez a rókánál nagyobb, közepes testű ragadozó évszázados eltűnése után újra meghódította az országot, Bács-Kiskunban is elterjedt. Elsősorban rágcsálókat eszik, de a vadászok nem kedvelik, mivel szemet vethet az őzgidára, vadmalacra, szarvasborjúra is.

Aranysakált látni már nagyobb esélyünk van, mint farkast vagy hiúzt. Az emberre nem jelent veszélyt, leginkább a rókára hasonlít, csak színben és termetben van eltérés.

A természetvédelem üdvözli a nagyragadozók megjelenését és szaporodását az országban, mivel az egészséges ökoszisztéma működéséhez ők is elengedhetetlenek.

Galéria

Egyébnagyragadozókfarkashiúzaranysakál