Felmérést végzett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A fő eredmény, ami elég beszédes is, hogy a kutatóktól, tudósoktól várják az emberek a klímaváltozással kapcsolatos megoldást.
Felmérést végzett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A fő eredmény, ami elég beszédes is, hogy a kutatóktól, tudósoktól várják az emberek a klímaváltozással kapcsolatos megoldást.
Ön hányadik helyre rangsorolná a klímaváltozást a lényegesnek ítélt társadalmi problémák között? A saját életvitelében törekedik arra, hogy a saját lehetőségein belül csökkentse az ökológiai lábnyomát?
Csak egy példát kiragadva, például számít Önnek hogy a vásárolt paradicsom Spanyolországból érkezett vagy hazai termés?
Az MTA 3269 fős reprezentatív mintán elvégzett felméréséből kiderült, hogy a magyar lakosság elég tájékozott klímaváltozás ügyben, csupán 2 %-uk nem hallott a problémáról, 8 % nem tudja miről van szó, és mindössze 7 % nem tudta megnevezni a klímaváltozás egyetlen okát sem.
Az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az első, az elszegényedés a második, a környezetszennyező életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik.
Ez az eredmény abból a szempontból nagyon biztató, hogy ezek szerint a lakosság figyel a környezettel kapcsolatos kérdésekre. Ezt alá is támasztja, hogy a válaszadók 40 százaléka ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint "majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek".
A felmérésben résztvevők 70,8 százaléka hajlandó lenne többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok. Minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb és minél kedvezőbb a foglalkozási státusza, érthetően annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni. A "nem baj, ha a klímabarát termék vagy szolgáltatás többe kerül" attitűd valamelyest erősebben jellemző a férfiakra, a fiatalokra és az aktív dolgozókra, valamint a Budapesten, Csongrád, Fejér és Pest megyében élőkre.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók elsősorban nem saját feladatuknak tartják a fellépést a klímaváltozás kihívásaival szemben. A kutatás szerint a lakosság a saját felelősségét hasonló mértékűnek látja, mint a politikusokét vagy a kormányét, a klímaváltozás kezelése terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják legtöbbet.
A politikusok és a kormány szerepét jól látják, a kérdés az, hogyan lehet presszionálni a magyar kormányt, hogy a klímaváltozás problémáját, a megújuló energiák használatát a jelenlegi szintnél sokkal jelentősebben a zászlajukra tűzzék. Ebben óriás szerepe lenne a társadalmi nyomásnak, hiszen a politikusok egyik mozgatórugója, hogy a választók mit akarnak, a választásokat mivel nyerhetik meg. És addig, amíg ezt az igényt nem érzik a választók részéről, addig más, kevésbé jelentős, és kevesebb erőfeszítést igénylő intézkedésekkel igyekeznek megnyerni az emberek bizalmát.
A lakosság részéről viszont egy lényeges felelős nem merült fel, akik pedig a kormányok mellett a legtöbbet tehetik a klímaváltozás mérsékléséért. Ezek pedig a vállalatok. Szerencsére már számos jó példa van a vállalati kezdeményezésekre, de újabb és újabb vállalásokra van szükség.
MTI, Bácsmegye
Első ízben rendezik meg az Év Építőipari Marketingkommunikációs Eseményét, amelynek egyik fő célja követ dobni az állóvízbe.
Több mint 1600 négyzetméternyi felület újult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kecskeméti utcai épületegyüttesén.