Azt tudja, miért volt annyi lepke az EB Döntőn?

Mindenkinek feltűnt, aki nézte a vasárnapi EB döntőt, hogy barna színű lepkék repdestek a stadionban mindenfelé. A Magyar Természettudományi Múzeum Blogja megkérdezte Dr. Ronkay Lászlót, a Lepkegyűjtemény főmuzeológusát, mit lehetett az oka?

Az ominózus rovar a leggyakoribb hazai bagolylepkefajunk, a Gamma–bagolylepke (Autographa gamma) volt, akinek évi rendszeres vándorlási útvonalába esett éppen a stadion.

A lepkék a Földközi-tenger medencéjéből indulnak el Észak felé, és még Skandinávia területére is eljutnak. Tömegrajzásuknak három kiemelt időszaka van: május vége, július közepe és október. Útvonaluk nem mindig azonos, az egyes vonulások nyomvonala között 20–30 km-es eltérés is lehet. Felhőszerűen repülnek. A stadion kifejezetten a lepkék útvonalát érintette. 

 

Az sem mindegy, hogy milyen spektrumú fényt kibocsátó reflektorokat használtak a szervezők, bizonyos hullámhosszak jobban, mások kevésbé vonzzák a lepkéket.

 

A döntőn látott lepkék valószínűleg Nyugat-Afrikából, az Atlasz környékéről indulhattak. 

A Gamma-bagolylepke gyakori faj, vonulásuk során az egyedek 200–300 m magasan repülnek, a stadion területére a nagy fény vonzotta le őket. Vándorlásukat az időjárási körülmények (pl. frontok) is befolyásolják. Vonulásuk során naponta 60–70 km-t tesznek meg. Nappal is aktívak, ilyenkor a föld közelében, szétszóródva tevékenykednek, csak este verődnek csapatokba és indulnak útnak.

 

Októberben a déli irányú visszavándorlásuk az Alpoknál csúcsosodik, ahol általában a hágókon gyülekeznek.  Az élőhelyeikről a tartós fagyok (pár nap is lehet) miatt indulnak útnak, mert nem tudnak áttelelni.

A globális felmelegedés sokat változtat a lepkék életén. Ma már korábban megérkeznek végső céljukhoz is, mint egykor, mert hamarabb melegszik fel a terület, amelyet vándorlásuk során érintenek. Mivel mezőgazdasági kártevők, sajnos veszélyt is jelenthetnek, mert lerágják a növények hajtásait.

(mttmuzeum.blog.hu)