Végéhez közeledik a Baja Ritmusa című táncos show

Végefelé közeledik az utóbbi idők egyik legsikeresebb helyi produkciója, a Baja Ritmusa című táncos show. Az idei első televíziós felvételt január 8-án, péntek délután tartották a megszokott helyszínen, a Turisztikai Központban. 

 El kell ismernünk: kijár a gratuláció a műsor ötletgazdáinak, Pestality Biankának és B. Szabó Orsolyának. Akkor is, ha emlékezhetünk hasonló jellegű produkciókra országos kereskedelmi televíziókból. A Baja Ritmusa ugyanis csak a bajaiaké, legyenek azok (profi) táncosok, ismert emberek, szervezők, hozzátartozók, szurkolók és rajongók. A műsor sajátos légköre abban a pillanatban átjár, ahogy megérkezünk a Turisztikai Központba: igényes, minden apró részletében átgondolt és kidolgozott díszlet, valamint a belógó, kocsizó, lebegő kamerák azonnal átrepítenek egy másik világba. Annál is inkább, mivel tudjuk, hogy televíziós felvétel is zajlik közben (hogy aki lemaradt, az a következő szombaton megnézhesse a műsort a Bajai Televízióban), és csak külön izgalmassá teszi a rendezvényt, hogy a közönség tanúja lehet az ehhez kapcsolódó összes mozzanatnak, eligazításnak, módosításnak, az időnként óhatatlanul bekövetkező technikai bakiknak, malőröknek.

Számos táncos tematikának vannak már mögötte a táncosok, pedig január 8-án csöppet sem könnyű feladattal kellett szembenézniük: ezúttal ismert operett slágerekre készített koreográfiákat jártak el. Ehhez neves vendég-zsűritag is érkezett a három állandó ítész –Engler Zsuzsanna, Mayer Petra, Kovács Kokó Gábor – mellé: Kocsis Dénes, a Budapesti Operettszínház művésze, aki (mint elmondta) musicalszínészként az utóbbi néhány évben tűnt fel operettekben is, táncos-komikus szerepkörben. Ehhez mérten kellően behozta a szakmai szempontokat a zsűrizés során, míg a többiek inkább a párok fejlődését, közös munkáját figyelték.

A könnyednek tűnő operett műfaj rendesen igénybe vette a táncosokat. Az is plusz nehézséget jelentett, hogy ezek a zeneszámok nem önmagukban léteznek: egy-egy közismert produkció részeként szinte mindenki számára ismertek, mindenki társít hozzájuk valamit, hangot, arcot, mozdulatot, érzést, hangulatot. Mindehhez kellett igazodniuk a pároknak, akik időnként nehezen szabadultak az ismerős daloktól, és nem tudták eldönteni, mímeljék-e az éneklést, valóban énekeljenek, vagy egyáltalán ne törődjenek az énekléssel. Talán esetünkben ez utóbbi lett volna a legjobb megoldás, mert akkor ezzel nem vonták volna el a zsűri figyelmét a táncról.

Elsőnek penderült a táncparkettre a Nagy Martin – Oroszlánné Besesek Mónika páros, akik alaposan megrengették a cintányéros cudar világot. Őket több háttértáncos is segítette, és igaz, hogy a végén a felkapás nem sikerült, de nem is csodáljuk, hogy a törékeny testalkatú Mónika nem bírta megtartani patrnerét, produkciójuk pedig megérdemelt sikert aratott. Utánuk következett a Mancz Alexandra – Torda Balázs páros, akik felszálltak az éjjeli omnibusz tetejére. Mint a mezőny legfiatalabb párosa, nagyon lendületes és kedves produkciót mutattak be, sokak örömére. A Zámbó Petra – Cseri Tamás páros hacacáréja több akrobatikus elemet is tartalmazott, itt fogalmazódott meg bennünk először az est folyamán, hogy talán szerencsésebb az a páros, ahol a hölgy a profi, mert szemmel láthatóan remekül viszi a partnerét. Bár ez az állítás nem feltétlenül állta meg a helyét a ringó vállú Pálffy Tímea – Sánta Árpád páros esetén, ahol (mint kiderül) a partner épp súlyos betegséggel küszködött, mégis vállalta a fellépést, és emberül eleget is tett a feladatnak. Egy sikeres felkapásnak is tanúi lehettünk: Szepesvári Zsuzsanna simán megtartotta a nímand Vizin Tamást, egy profit táncos azonban nyilván tisztában is van a mozdulat technikájával. Sok játékos elemet vártak a nézők a Gedovics Balázs – Antal Ágnespárostól, ehhez képest a Hopsza, Sári! ezúttal a saját formájukhoz képest visszafogottabbra sikerült. A bugaci határon könnyedén járta bottal járta a táncot Kis Zoltán és Ferencz Andrea, Balogh Balázs és Tusa Cecília pedig tüzes shimmyt járt, ugyancsak tánccsoportos segédlettel, produkció közben néhány tollat elhullatva.

A zsűritagok közül a búgó hangú Engler Zsuzsanna bizonyult a leglágyabb szívűnek (olyan szép a hangja, hogy szívesen vettük volna, ha többet hallhatjuk, bár a táncosok számára kétségtelenül a „Tíz pontot adok” a legszebb mondat). Mayer Petra és Kovács Koko Gábor hosszasabb bírálatokkal és ingadozóbb pontszámokkal bátorította a táncosokat, Kocsis Dénes pedig főként szakmailag értékelt. Természetesen azt sem mulaszthatta el, hogy felhívja a közönség (és a majdani tévénézők) figyelmét a Budapesti Operettszínház egyik nyári bajai szuperprodukciójára: a Neoton-slágerekre írott Szép nyári nap parádés szereposztással érkezik majd augusztusban a Szentháromság térre. A Holnap hajnalig című dalt most a közönség is együtt énekelte a népszerű művésszel, akit az előző években is több szabadtéri produkcióban láthattunk már.

A nyárra hangolódás közben kialakultak a pontszámok is, az est folyamán ezúttal a Szepesvári Zsuzsanna – Vizin Tamás páros kapta a legtöbb pontot, az összesített listát azonban továbbra is a Balogh Balázs – Tusa Cecília kettős vezeti. (Szavazni továbbra is lehet a műsor Facebook-oldalán.)

Ki kell emelnünk még a kezdő és záró produkciót: a Twister Mazsorett csoport nyitotta, a Danubia AMI oktatói és felnőtt növendékeinek Andalgó csoportja pedig méltóképpen fejezte be az estét (ez utóbbi Rózsavölgyi Márk Körmagyar című darabjáraOrbán Ferenc koreográfiáját adta elő). A végszó után kikapcsoltak a kamerák, kihunyt a fények egy része, a táncosok összeölelkeztek, a betegeskedő Sánta Árpira visszakerül a maszk, karjába röppen kislánya, mindenki boldog és megkönnyebbült, hogy sikeresen túljutott egy újabb izgalmas fordulón. Folytatás két hét múlva, január 22-én, nem kevésbé érdekes tematikával: a párosok  rajzfilmslágerekre fogják ropni. Kíváncsian várjuk!

forrás: baja.hu/Sándor Boglárka

Galéria