A fokozottan védett madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Az elmúlt évek tendenciája alapján újabb faj állománylétszáma csökkent hazánkban, illetve térségünkben is. Alapvetően a táplálékbőség határozza meg, hány fiókát tudnak felnevelni a gyöngybaglyok, azonban a templomtornyok lezárása is veszélyt jelentett a fajra, ugyanis többek között ez az egyik kedvelt fészkelőhelye a madaraknak. A nemzeti parkok, valamint a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány szakemberei közel 20 éve dolgoznak azon, hogy megóvják a madarak fészkelőhelyeit – olvasható Baja honlapján.
A gyöngybagoly fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Bár térségi állománya nem tisztázott, 50-100 párra tehető a bácskai előfordulásuk. A madár Magyarországon többnyire belterületekhez, emberi épületekhez kötődik, így gyakori lakója a magtáraknak és a templomtornyoknak is. Utóbbi kedvelt költőhelynek bizonyult, a 60-70-es évektől azonban a galambok miatt lezárták a tornyokat, így a gyöngybaglyok kiszorultak fészkelőhelyükről.
Közel 20 évvel ezelőtt indult az a program a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a nemzeti parkok együttműködésében, amelynek segítségével galambmentes, bagolybarát átalakítást végeznek el a szakemberek a templomtornyokban – tájékoztatott Bácsszentgyörgyön Tamás Ádám természetvédelmi őr (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) – Ledeszkázzuk a harang feletti süvegteret, és a templom süvegén megnyitunk egy 10x10-es, 15x15-ös berepülő nyílást. Egy teljesen sötét, zárt térbe jutnak be a madarak. A galambok ezt annyira nem szeretik, a baglyok viszont előnyben részesítik, így számukra ezáltal ideális fészkelőhelyet biztosíthatunk.
A teljes cikk a város honlapján olvasható.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtára és Hallgatói Központja kiemelkedő szakmai elismerésben részesült. Öt dicséretet is kiosztottak a pályázaton, többek között a Kelenföldi Alállomás homlokzatának felújításáért.
Vecsésen dolgozott a hazai útépítő, a projektben a KM Építő Kft. is részt vett.