A Hajós-Bajai borvidéken is megjelent a szőlőt megtámadó sárgaság

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége, az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket - közölte a a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján hétfőn. Mint írták, első ízben jelent meg Magyarország Dunától keletre eső területén, konkrétan a Hajós-Bajai borvidéken a szőlő súlyos, aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazma.   

A gazdák kártalanításra jogosultak

A kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a betegséggel fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben található, tünetet mutató tőkéket belátható időn belül meg kell semmisíteni.

Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben, azaz a puffer zónában már zajlik az intenzív felderítés és mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezése érdekében.

Hozzátették, hogy azokon a területeken, ahol a hatóság a fenti jogszabály alapján elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését, a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.

Ezért fontos a védekezés

Az óvintézkedésekre azért van szükség, mert azok hiányában a területen található tőkéknek akár 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, sőt a fogékony fajták néhány év leforgása alatt akár ki is pusztulhatnak.   

A közleményben hangsúlyozták, hogy a hatósági intézkedések kizárólag a növényállományra vonatkoznak, vagyis semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Magyarországon a Nébih 2013 augusztusában azonosította először a betegséget Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében.

Ezek az FD fitoplazma tünetei

Az agraragazat.hu szerint a tünetek késői rügyfakadás formájában már kora tavasszal megjelenhetnek, azonban a jellegzetes levéltünetek csak a nyár vége felé alakulnak ki: 

• a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak, és jellegzetes háromszög alakú levélforma alakul ki;
• a beteg növények vesszői elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmarad, részlegesen vagy egyáltalán nem érnek be, emiatt még az enyhébb teleken is jelentős károkat szenvedhet a szőlő;
• késői fertőzés következtében a fürtök szabálytalanok lesznek, a bogyók összezsugorodnak, cukortartalmuk szignifikánsan csökken, savasságuk pedig több lesz.