Jelentős fejlesztések zajlottak a bajai Tetrabbit Kft. bokodi úti telephelyén. Az ünnepélyes avatás április 9-én történt meg.
A meghívottakat Zsigó Róbert államtitkár, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte. „Fontos állomás ez a kft. életében, hiszen tíz éve csődközeli állapotban vették meg a céget. Folyamatos fejlesztések révén mára ez az ország legnagyobb nyúlvágóhídja. Sok sikert kívánok a továbbiakban is az egész agráriumnak, az ágazatnak és a bajaiaknak is.”
Sándor Ferenc ügyvezető igazgató kiemelte: 10 éve mertek nagyot álmodni. „Új pályán is megtanultunk focizni a kezdeti botladozás után. 2010-ben megvettük a bérelt objektumot, azóta fejlesztések, felújítások, beruházások történtek. Megépítettük az új vágóhidat üzemelés közben és átköltöztünk, majd elkészült a csomagolóanyag raktárt. Már 183 fő dolgozik itt, a termékek 95%-a feldolgozott, hozzáadott értékkel megnövelt. A új vágóhíd kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. 50 vevőnk a legmagasabb minőségi követelményeket támasztja, ezért is kell a folyamatos innováció. Szerencsére a termelőkre a nehéz időszakokban is számíthattunk.”
A három család tulajdonában lévő Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió nyúl feldolgozását végzik el. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették
A társaság 2018-as árbevétele meghaladja a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban értékesítik. A Tetrabbit Kft. idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi.
A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Juráskó Róbert hangsúlyozta: igazi ünnep az ágazatnak a kft. mai rendezvénye. „Bebizonyították, hogy az összefogás, a folyamatos fejlesztés és a megújulás sikerre vezet. Fontos tudatosítani a fogyasztás kapcsán: a 21. század fehérje forrása a nyúlhús!” Tavaly 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét a bajai cég vágóhídja adta.
Ünnepi beszédet dr. Nagy István agrárminiszter mondott. „Egy kis ágazat, nagy napja! A cég megmutatta, mit kell tenni piaci gondok idején: fejleszteni, ez a megoldás.” Az Agrárminisztérium és a terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők. „2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból. Az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Ezért kibővítették a vakcina-támogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét.”
Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
A miniszter kifejtette: a tárca, az Agrármarketing Centrum és a terméktanács 2017-ben indított kampányt a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére. Ennek egyik eredménye, hogy az áruházakban 6 százalékkal nőtt az előrecsomagolt nyúlhús forgalma.
Az ünnepi eseményen részt vett Fercsák Róbert polgármester és Csubákné Besesek Andrea alpolgármester is. A szalagátvágást követően az ismer séf, Bede Róbert remekelt a helyszínen. Újra gondolt pörköltet (nyúlcomb filé), nyúlmájat (többek között gyöngyhagymával) és nyúlgerincet (sütve, mártással) készített és kínált a vendégeknek, akik nem álltak ellen a csábításnak.
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.