Jelentős fejlesztések zajlottak a bajai Tetrabbit Kft. bokodi úti telephelyén. Az ünnepélyes avatás április 9-én történt meg.
A meghívottakat Zsigó Róbert államtitkár, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte. „Fontos állomás ez a kft. életében, hiszen tíz éve csődközeli állapotban vették meg a céget. Folyamatos fejlesztések révén mára ez az ország legnagyobb nyúlvágóhídja. Sok sikert kívánok a továbbiakban is az egész agráriumnak, az ágazatnak és a bajaiaknak is.”
Sándor Ferenc ügyvezető igazgató kiemelte: 10 éve mertek nagyot álmodni. „Új pályán is megtanultunk focizni a kezdeti botladozás után. 2010-ben megvettük a bérelt objektumot, azóta fejlesztések, felújítások, beruházások történtek. Megépítettük az új vágóhidat üzemelés közben és átköltöztünk, majd elkészült a csomagolóanyag raktárt. Már 183 fő dolgozik itt, a termékek 95%-a feldolgozott, hozzáadott értékkel megnövelt. A új vágóhíd kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. 50 vevőnk a legmagasabb minőségi követelményeket támasztja, ezért is kell a folyamatos innováció. Szerencsére a termelőkre a nehéz időszakokban is számíthattunk.”
A három család tulajdonában lévő Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió nyúl feldolgozását végzik el. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették
A társaság 2018-as árbevétele meghaladja a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban értékesítik. A Tetrabbit Kft. idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi.
A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Juráskó Róbert hangsúlyozta: igazi ünnep az ágazatnak a kft. mai rendezvénye. „Bebizonyították, hogy az összefogás, a folyamatos fejlesztés és a megújulás sikerre vezet. Fontos tudatosítani a fogyasztás kapcsán: a 21. század fehérje forrása a nyúlhús!” Tavaly 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét a bajai cég vágóhídja adta.
Ünnepi beszédet dr. Nagy István agrárminiszter mondott. „Egy kis ágazat, nagy napja! A cég megmutatta, mit kell tenni piaci gondok idején: fejleszteni, ez a megoldás.” Az Agrárminisztérium és a terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők. „2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból. Az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Ezért kibővítették a vakcina-támogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét.”
Szólt arról is, hogy a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
A miniszter kifejtette: a tárca, az Agrármarketing Centrum és a terméktanács 2017-ben indított kampányt a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére. Ennek egyik eredménye, hogy az áruházakban 6 százalékkal nőtt az előrecsomagolt nyúlhús forgalma.
Az ünnepi eseményen részt vett Fercsák Róbert polgármester és Csubákné Besesek Andrea alpolgármester is. A szalagátvágást követően az ismer séf, Bede Róbert remekelt a helyszínen. Újra gondolt pörköltet (nyúlcomb filé), nyúlmájat (többek között gyöngyhagymával) és nyúlgerincet (sütve, mártással) készített és kínált a vendégeknek, akik nem álltak ellen a csábításnak.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról