Több mint 30 milliárd forintnyi uniós forrást fordítanak a dunai hajózás fejlesztésére 2020-ig: létrejön egy forgalommenedzsment központ, Baján folytatódnak a fejlesztések, Mohácson új kikötő épül, és hatásvizsgálatot is készítenek a gázlók okozta korlátok elhárítására.
A 2014-2020-as pénzügyi időszakban a dunai hajózás fejlesztésére eddig támogatást nyert 12 projekt 31,6 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hétfőn. A beruházások az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) valósulnak meg.
A cél a belvízi hajózás versenyhelyzetének javítása
A Duna Régió Stratégiában 14 ország működik együtt az ágazat fejlesztése céljából. A stratégiában kiemelt feladat a hajózhatóság akadályainak oldása, hatékony multimodális terminálok fejlesztése a kikötőknél, harmonizált folyami információs szolgáltatások biztosítása.
A CEF hozzájárulással a hajózható mellékágakat is érintő hajóút helyreállítási és fenntartási főterv végrehajtására dolgoznak nemzetközi együttműködésben 2020-ig. A gázlók miatt az év harmadában csak csökkentett merüléssel, részleges kihasználtsággal közlekedhetnek a hajók a magyarországi Duna szakaszon. A probléma orvoslására a közlemény szerint környezeti hatásvizsgálatok és engedélyezési tervek készülnek - írja közleményében az NFM.
Az alapos és objektív környezeti hatásvizsgálatokra szükség is van, hiszen pótolhatatlan természeti környezetet és ivóvízbázisokat veszíthetünk esetleges átgondolatlan, kizárólag ipari szemléletű beruházásokkal.
A "Dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése" projekt részeként az évtizedek óta használt eszközök kiváltására korszerű kitűző hajókat, bójákat és parti hajózási jelzéseket szereznek be és helyeznek üzembe.
A Magyar Nemzet hétfői cikkében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetsége azt állítja, a Duna menti országok közül Magyarország áll az utolsó helyen a folyami szállítmányozást és a vízszabályozást tekintve. Vízi erőművek, duzzasztógátak és víztározók létesítésével lehetne megoldani azt, hogy a Duna magyarországi szakasza évente 340 napon keresztül hajózható legyen. Azt mondják, megoldást jelentene, ha három vízi erőművet építenének a Duna magyarországi szakaszán.
Valós idejű vízi információs rendszer jön létre
Zajlik a CEF felhívás keretében a vízi úti információs rendszer kiépítése is. A vízi közlekedés biztonságát és az útvonal tervezhetőségét valós idejű adatok megosztásával segítő folyami információs szolgáltatások továbbfejlesztésével több projektben 2017 végéig egyebek mellett létrejön egy forgalommenedzsment központ, amelyhez a meglévő rendszerek mellett új parti radar- és kamerarendszer is szolgáltat majd információkat, elkészítik a Duna naprakész elektronikus hajózási térképét.
Egyéb fejlesztések is segítik a hajózást
Az IKOP programban folytatódik Baja és Győr-Gönyű fejlesztése, Mohácson új országos közforgalmú kikötő, Csepelen mobil árvízvédelmi gát épül.
A csepeli Szabadkikötőben a régióban egyedülálló cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőhelyszínt létesítenek, amely közúti és vasúti járművek hajtóanyag ellátásának biztosítására is alkalmas lesz.
Az NFM közlése szerint a 2015. évi CEF-pályázati felhívásból támogatott belvízi hajózási projekteknél jelenleg folyamatban van az Európai Bizottsággal kötendő támogatási megállapodás (Grant Agreement) megkötése.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.