A hálózatfejlesztés terén áttörést hoztak ez elmúlt évek, többek közt megkétszereződött a hazai szennyvíztelepek száma, a meglévő hálózatra azonban kevesebb figyelem jutott.
Kecskeméten bemutatták a vármegyeszékhely, valamint a szomszédos Ballószög és a Bácsvíz Zrt. konzorciumában zajló vízügyi projekt eddigi munkálatait. A februárban kezdődött beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Zrt., az 1,836 milliárd forint összköltségű projekt jórészt európai uniós támogatásból valósul meg. A fejlesztés célja a vízveszteség csökkentése, továbbá a víziközmű-szolgáltatás energiahatékonyságának növelése.
A tervezett fejlesztések Kecskeméten két ellátási körzetben három szakaszban, a Kecskeméti I-es számú vízműtelepen, valamint Ballószögön valósulnak meg. Összesen hétezer méter vezetéket cserélnek ki, amely pontosan egy százaléka a két településen a teljes elosztóhálózat hosszának.
Kurdi Viktor, a Bácsvíz Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt,
az elsődleges cél az érintett vízellátó-hálózat olyan jellegű fejlesztése, amely csökkenti a vízveszteséget, növeli a vízellátás biztonságát, továbbá javítja a szolgáltatás színvonalát. A rekonstrukció elősegíti a fenntartható üzemeltetést - a csőtörések és a vízveszteség várható csökkenése révén - a fejlesztéssel érintett vezetékszakaszon, valamint biztosítja a vízellátás energiahatékonyságának növelését.
A kivitelező részéről Varga Csaba, a Duna Aszfalt Zrt. területi igazgatója elmondta: a hálózatrekonstrukciós munkák során eddig 2700-2800 méter vezetéket cseréltek ki. „A beruházás részeként a Bácsvíz I-es vízműtelepén a háromból már kiépült két nyomásfokozó állomás is, amelyek révén az üzemeltető optimálisan és kedvezőbb energiafelhasználással tudja a hálózatba szivattyúzni a vizet.”
Arra is kitért, hogy ugyanitt az energiahatékonyság növelése érdekében napelemeket telepítenek, de cserélik a nem megfelelő hatásfokú szivattyúkat is; online monitoringrendszerrel az arzénmentesítés hatékonyságát növelő fejlesztés is megvalósul.
Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, egyben Kecskemét alpolgármestere arról beszélt, hogy a város vezetése kiemelten foglalkozik a vízzel.
A település klímastratégiájában megfogalmazott "szivacsváros" program lényege, hogy az ide érkező vizet a lehető legnagyobb arányban tartsák helyben, főként felszíni vagy felszín alatti tárolók révén, majd használják is fel.
Az eseményen az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára is részt vett, V. Németh Zsolt a kecskeméti és ballószögi projektet mintaként állította be. „A fejlesztés ugyanis a víziközmű-ágazat legnagyobb problémáira is rávilágít: a hálózatfejlesztés komoly forrásokat kapott az utóbbi időszakban, a meglévő hálózatra azonban kevesebb figyelem jutott” - fogalmazott az államtitkár.
Rámutatott, az utóbbi évtizedek eredményeként mára szinte minden háztartásban van egészséges ívóvíz, a szennyvízkezeléssel való ellátottság pedig 80 százalékos. Tíz év alatt megkétszereződött Magyarországon a szennyvíztelepek száma, és míg 2010-ben még 300-nál több településen nem volt megfelelő az ívóvíz minősége, ez a szám mára 11-re csökkent.
Hozzátette, az ország ívóvízhálózatának jelentős része, mintegy 56 százaléka "túlnyomóan kockázatos", és nagyjából 40 ezer kilométer csövet kellene kicserélni. Kiemelte, a kormány egy olyan fejlesztési program elindítását tervezi, amelynek jelentős része állami, illetve vállalkozói forrásból a kecskeméti és ballószögi beruházáshoz hasonlóan valósulhatna meg országszerte.
Nemzeti függetlenségünk egyik legfontosabb szimbóluma, a Magyar Tudományos Akadémia székháza hatalmas átalakuláson esik át. A Fejér-B.Á.L.- ÉPKAR Zrt.-Vitruvius Kft. hármas konzorciumi fővállalkozásában zajló kivitelezésen már több fontos munkafázist sikerült lezárni.
Az akkumulátorcella-gyár épülete elkészült, jelenleg az épületgépészeti és villamossági szerelések zajlanak.