A 2000-es években a torony és a templomhajó is felújításon esett át, ekkor pillanthattak be az 1819-ből és 1893-ból származó iratok közé. A kordokumentumokból többek között az is kiderült, hogy Kunszentmiklóson a legnagyobb céhet a csizmadiák tudhatták magukénak.
Az 1600-as években sövénytemplom, az 1700-as években már vályogból készült református templom állt Kunszentmiklóson, eleinte még torony nélkül – a torony építésére csak 1754-ben adott engedélyt Mária Terézia. A ma is álló, Rabl Károly terve szerint készült késő barokk stílusú templom 1788–1791 között épült. A tornyot a XIX. század elején Hild József emelte magasabbra, a munkálatokat Hacker József ácsmester végezte – jelenleg két harang szolgál itt, egy 1038 kg-os és egy 420 kg-os. A századfordulón alakították ki a templom három timpanonos bejáratát és építették újjá a toronysisakot.
A rendszerint a felekezetre utaló csúcsdísszel ellátott, belül üreges toronysisakok értékes „toronygombiratokat” őriznek, amikből akár a község, a templom építkezésének a története is megismerhető.
Az alagút Fertőrákos és az osztrák határ között jön létre, az M85-ös legnyugatibb szakaszán, amelyet a Dömper a Kft., a Pannon-Doprastav Kft. és a Subterra-Raab Kft. kivitelez.
Egy korábban félbeszakadt projektet fejez be a Thermo Épgép.