Az EU Alapvető Jogok Chartáját 2000. decemberében Nizzában hirdette ki ünnepélyes keretek között az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa (vagyis a tagállamok kormányai) és az Európai Bizottság. (Kérdés: Ki volt hatalmon ekkor Magyarországon?)

A charta működik a politika terén, mivel egyfajta mérceként szolgál az EU-s intézmények és a tagállamok számára a polgári jog elfogadásánál és alkalmazásánál, illetve a felvételt kérő államokkal és harmadik országokkal folytatott tárgyalások során. Emellett a charta a jog terén is működőképes. 2001. januárjában például a Német Szövetségi Alkotmánybíróság Karlsruhéban az uniós állampolgárok alapvető jogaira hivatkozva érvénytelenítette a Szövetségi Közigazgatási Bíróság egyik jogerős ítéletét. A spanyol Alkotmánybíróság ugyanilyen alapon hatálytalanította a spanyol adatvédelmi törvénykezés egy részét. Az Alapvető Jogok Chartája fontos hivatkozási pont és értelmezési segítség az Európai Bíróság számára annak joggyakorlata során.

Ha tudjuk az első bekezdésben a zárójelbe tett választ, akkor ez még inkább indokot ad a következő kérdésre: Orbán Viktor és az általa vezetett II. Fidesz kormányzat honnan veszi a jogot arra, hogy önkényesen szembemenjen az általuk ratifikált alapvető emberi jogokkal? Nemrégiben döntöttek arról, hogy indokolás nélkül lehet kirugdosni állami tisztviselőket. A napokban pedig a hivatásosokat hátrányba helyező döntésre jutottak, mely szerint nem lehet hivatásos testület volt tagja a leszereléstől számított 3 évig közszereplő.

II - 90. CIKK AZ INDOKOLATLAN ELBOCSÁTÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM
Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.

II - 100. CIKK AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON
Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.