Tisztelt Honfitársaink! Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is. A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz. Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása. A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez. A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt. A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk. A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket! Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében! 2008. január 1.