Jegy nélkül utaztak, így nincs felelőssége a MÁV-nak.

Van joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszt-túlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban - mondta ki hétfőn a bíróság.

A MÁV elleni keresetet 95 ember nevében nyújtották be. A felperesek - túlnyomórészt a holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói - 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Szerintük a MÁV "tudatosan biztosított" szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba. Ezenkívül a MÁV megfosztotta az áldozatokat értékeiktől.

A MÁV azt állította a perindításra reagálva, hogy mint a magyar állam egyik intézménye, több okból nem perelhető az ügyben, egyebek között amerikai bíróságnak nincs felette joghatósága. Ezt az érvelést most Samuel Der-Yeghiayan bíró elutasította. Elismerte: az amerikai törvények általában nem teszik lehetővé amerikai bíróság számára, hogy külföldi állam vagy valamely intézménye fölött ítélkezzen, de ez alól vannak kivételek. Ilyen kivétel például a lopás, amely a nemzetközi jogba ütközik. Akkor is van joga ítélkezni amerikai bíróságnak eltulajdonítás esetén, ha mind a tettes, mind az áldozat magyar volt - tette hozzá.

Holokauszt-túlélők a MÁV elleni chicagói kártérítési perhez kapcsolódva tavaly március 25-én több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen is nyújtottak be keresetet, valamint legalább 300 azonosított vészkorszak-túlélő nevében benyújtottak egy keresetet Washingtonban is tavaly október 22-én a magyar állammal, illetve a MÁV-val és a Rail Cargo Hungariával (a MÁV Cargo jogutódjával) szemben, azzal a váddal, hogy a második világháború idején együttműködtek a nácikkal a zsidók kiirtásában.

MTI

Akkor vedd feleségül! :)

Éljen a Jobbik! Szeretem ezt a pártot!

Módosították az OTP ellen benyújtott keresetüket a holokausztáldoztok.


A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt Bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. Az OTP Bank által válaszul beadott "Pergátló kifogásban" a magyar hitelintézet most is "visszautasít bárminemű felelősséget" a per tárgyában.

A javítás szerint a felperesek száma a bank által 2010. június 23-án közölt rendkívüli tájékoztatásban szereplő 10 amerikai és 15 más állampolgárságú személlyel szemben immár 12 amerikai és 16 más állampolgárságú magánszemély, akik egy "ismeretlen" számú csoport nevében "2 milliárd dollár vagyoni kár, illetve az összeg 1944 óta évente felhalmozódó kamatának megtérítésére", ezenkívül további büntető jellegű kártérítésre tartanak igényt.
Az OTP és az UniCredit korábban azt közölte, hogy nem jogutódja a vészkorszakban Magyarországon működő hitelintézeteknek.
Az OTP szerint az OTP Bank alapításának időpontja 1991, és jogelődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat jogelőd nélkül, 1949. március 1-jén jött létre, míg a keresetben állított eseményekre 1944-ben került sor. Ezen és egyéb okok miatt - így tekintettel a joghatóság hiányára is - a kereset elutasításának van helye.

A perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik a magyarországi holokauszt "gazdasági karjaként" szolgáltak, ezáltal mintegy felbujtva annak "politikai karját", amely ténylegesen elrendelte és fizikailag végrehajtotta a magyar zsidók tömeges deportálását Auschwitzba. A bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidó áldozatok bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.

A kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a nácik által megkezdett genocídium befejezésére. Gondoskodtak a zsidó közösségek fizikai megsemmisítéséről részben vagy egészben: lehetetlenné tették a holokauszt túlélőinek és örököseiknek, hogy valaha is visszatérjenek otthonukba vagy üzleti tevékenységükhöz az egykori Nagy-Magyarország területén.
A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidó áldozatoktól elrabolt értékekkel. Az ellopott vagyonból a bankok befektettek, profitáltak, és tagadják, hogy tudtak a létezéséről vagy a nagyságáról.
A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet eredetileg 25, többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében nyújtották be, felsorolva, milyen értékekkel rendelkeztek annak idején.

Forrás : MTI

???????????????

Olvassátok el "A TALMUD MAGYARUL" című könyvet és megértitek a zsidók harácsolását!

Selyemzsinór jár neked Dávidkám!

A fajtára jellemző gondolkodásmóddal állunk szemben: miből és kiből mennyi hasznot lehet húzni.

Ami jár, az jár.