Fogarasi József docens szerint az OVB-nek először is arra kell választ adni, hogy ki jogosult a népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtő ívet benyújtani. Nem lehet megengedni, hogy a pártok a pénzükkel, hatalmukkal, szervezettségükkel "kisajátítsák" a népszavazás intézményrendszerét, amely az állampolgárok lehetősége a közvetlen hatalomgyakorlásra - nyilatkozta Fogarasi József, a Budapesti Corvinus Egyetem alkotmányjogi tanszékének docense. Ki jogosult népszavazási kezdeményezést indítani? Az első kérdés, amelyet az OVB-nek meg kell válaszolnia, hogy a jogosult nyújtotta-e be a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét - mondta Fogarasi József. Az alkotmány szerint állampolgár nyújthat be országos népszavazási kezdeményezést, a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) "polgárról" beszél, a Ve. értelmező rendelkezései között pedig az szerepel, hogy a kezdeményezést benyújtó lehet magánszemély és szervezet is. Azt a Ve. nem részletezi, hogy szervezet alatt párt, egyesület vagy más szervezet értendő; illetve a magánszemély kifejezés polgárt, állampolgárt jelent-e - magyarázta a docens, hangsúlyozva: az OVB-nek harmonizálnia kell a különböző jogszabályok szóhasználatát. Az OVB-nek állást kell foglalnia abban, hogy csak természetes személy nyújthat-e be népszavazási kezdeményezést, vagy a szervezeteknek is joguk van ehhez. Ha az OVB úgy dönt, hogy csak természetes személy kezdeményezhet népszavazást, akkor - mivel a Fidesz és a KNDP elnöke a szervezet nevében nyújtotta be a kezdeményezést - meg kell állapítania, hogy a kérelem nem a jogosulttól származik. Ha pedig úgy dönt, hogy természetes személy és szervezet is kezdeményezhet, akkor felmerül a kérdés: melyik az erősebb? Álláspontom szerint a népszavazás a választópolgárok intézménye, a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze, ahol a pártoknak nemigen van helyük - mondta. Határidők Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alkotmány szerint a hitelesítést követően négy hónapig lehet országos népszavazási kezdeményezésben aláírást gyűjteni; a négy hónap akkor kezdődik, amikor az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát az Országos Választási Iroda (OVI) hitelesítő záradékkal látta el. Ez a Fidesz kezdeményezése esetében március 9-én megtörtént. A népszavazási törvény szerint, amíg az aláírásokat gyűjtik, nem lehet benyújtani ugyanolyan tartalmú kérdést. A Ve. szabályozza, hogy a törvényben szereplő határidők jogvesztőek, illetve, hogy a határidő az utolsó napon, 16 órakor jár le. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a Ve. ugyan rendelkezik arról, hogy a napokban megállapított határidőket naptári napok szerint kell számítani, de arról nem, hogy a hónapoknál melyik nap tekinthető a határidő lejárati napjának. A törvény szerint 16 óráig tart a népszavazási kezdeményezés "védettségi" határideje, ez pedig álláspontom szerint azt jelenti, hogy a "védettség" 16:00-kor jár le, vagyis 16:01 perckor lehet beadni az új kérdést - mondta. Tehát, ha a Fidesz 16:00-kor adta be népszavazási kérdéseit, akkor kétszer nyújtotta be ugyanazt, hiszen saját magával szemben is "védettséget" élveznek a már hitelesített kérdései. Azaz, az idő előtt benyújtott kérdések nem hitelesíthetők - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy értelmezni kell az esettel kapcsolatban a benyújtás és érkeztetés időpontját; ez a Fidesznél egyértelműen 16:00, hiszen azonnal érkeztették a benyújtás után. Az elektronikusan küldött kérdés azonban az OVI számítógépe szerint 16:01-kor érkezett. Vajon pontosan járt-e a számítógép órája, hitelesítve volt-e? - tette fel a kérdést. Az egyetemi oktató felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény nem használja a "védettség" kifejezést, és ebben az esetben ráadásul nincs is mit védeni, hiszen a pártok nem gyűjtöttek aláírást. A pártok és a magánszemély beadványa egyenlő értékű, a bizottságnak a törvény szerint eljárva kell tárgyalnia mindkettőről: azt kell vizsgálnia, a feltett kérdés nem ütközik-e az alkotmányba, de ezt a Fidesz kérdéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (AB) már elbírálta. Az állampolgár esetében azonban ezt még nem vizsgálta az OVB, de miért is ütközne az alkotmányba, ha ugyanaz a kérdés, mint a már elbíráltban, csak más előjelre van kihegyezve? - mondta. Megjegyezte, az is lényeges, hogy az OVB melyik beadványt fogja elbírálni előbb. Emlékeztetett: az OVB a törvénynek van alárendelve, az pedig nem állapít meg tételes elbírálási sorrendet, és a Fidesz ugyan hivatkozik arra, hogy korábban is az időbeliség alapján történt az elbírálás, az OVB nem teremthet a törvénynél erősebb precedenst. Tehát az OVB a szerdai ülésen szavazással fogja eldönteni, melyik kérdést veszi napirendjére, és milyen sorrendben dönt a beadványokról. Az egyetemi oktató hozzátette: a testület dönthet úgy, hogy követi eddigi gyakorlatát és abban a sorrendben bírálja el a beadványokat, ahogyan azokat iktatták. Az azonban kérdés, hogy az időtényező megállapíthat-e sorrendiséget. Felvetette azt is: ha egyszerre több száz állampolgári beadvány érkezne az OVI-hoz, akkor hogyan állapítanák meg a sorrendet. Fogarasi József felhívta a figyelmet arra, ha az adott népszavazási kérdésben történetesen mind a magánszemély, mint a pártok kérdését jogerősen hitelesítik, és megkezdődik az aláírásgyűjtés, akkor az esélyegyenlőség sérelmet szenvedhet. Hiszen - mint mondta - egy kampányban a párt anyagi, személyi és tárgyi eszközeivel az állampolgár nem kelhet versenyre. Előállhat a legkülönlegesebb helyzett is A szakértő extremitásként felvetette: ha történetesen mindkét beadvány ügyében összegyűlik a népszavazás kiírásához szükséges számú hiteles aláírás, és kiírják a népszavazást, és történetesen valamennyi kérdés megkapja a kellő szavazatszámot, akkor az Országgyűlésnek két, egymással ellentétes tartalmú törvényt kell alkotnia. Ezt az ellentmondást csak az AB oldhatja majd fel úgy, hogy egyik, másik vagy mindkét törvényt - végül is a nép akaratát - a jogbiztonság okából megsemmisíti. hirado.hu/MTI