Zéró tolerancia 850-1984, avagy vigyázat, antihumanizmus! John Smith írása Bevezető: néhány nappal ezelőtt GY. F. a magyar Parlamentben meghirdette a zéró tolerancia alkalmazását a gyűlöletkeltő, antiszemita magyarokkal szemben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki nyilvánosan, és bizonyíthatóan zsidóellenes megnyilvánulást tesz - ami lehet beszéd, plakát, zene, bármi egyéb - azzal szemben a rendőrség azonnal fellép, és a bíróság a jog adta keretek között a legszigorúbb büntetést szabja ki rá. Az indokok között az állt, hogy tűrhetetlenné vált Magyarországon az antiszemitizmus mértéke, amelyet a nyilvánosság előtt, tehát az utcákon, tereken is hangoztatnak a szélsőséges magyarok. 850, Etelköz: itt még nem voltak köztünk a megosztók GY. F. újabb intézkedésével részben egyet is lehet érteni, csak a gyűlöletkeltés szándékos redukálásával nem szabad egyetértenünk. Mire gondolok? Arra, hogy a gyűlöletkeltés fogalma nem szűkíthető le önkényesen a zsidóság elleni hangulatkeltésre. Hiszen itthon nem csak a zsidókat, és a romákat éri támadás, hanem igen sok esetben a magyarokat is. Még nem hallottam egyszer sem, hogy valakit elítéltek volna, vagy törvényt hoztak volna ellene, mert a magyarokat gyalázta, vagy ellenük uszított. Egy szerencsétlen magyar lakatost viszont kirúgtak a munkahelyéről, mert többször szidta a cégvezetést, fennhangon zsidózott az ebédlőben. Azt sérelmezte, hogy miközben az új, izraeli tulajdonos többmilliós fejlesztést hajt végre, ő bagóért üti a vasat, ráadásul, az Uniós előírásokra utalva a szódavizet is megszünteti a műhelyből. A felmondásban a haragos antiszemita megnyilvánulásait hozták fel döntő indokként, ami gyűlöletbeszéd. A kívánatos az lenne, ha egyforma mércével vizsgálnák a különböző emberektől jövő megnyilvánulásokat. Ennek érdekében néhány hazai gyűlöletbeszédet idézek, amelyek szintén egy jogállamban hangzottak el, szintén nyilvánosan, de kimondóikat senki nem ítélte el érte, a mai napig sem. Lássuk, nekünk mi mindent kell tolerálnunk: Heller Ágnes, filozófus professzor, Friderikusz műsorában sajnálta, hogy a Március 15-e téren ,,a rasszista csőcselék, a körülötte dühöngő Árpádsávos, fasiszta magyarok nem verték meg, pedig felismerték." Benkő Dániel, a szabados életű, televízióban is meztelenkedő lantművész, a Mokkában kijelenheti, szerinte ,,f..nak a p..ban, ételnek a gyomorban, magyarnak kussban van a helye". Spiró György író, az állami díjátvétele előtt versében arról írt, hogy ,,Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a sz.rból, csönd van". Regos Péter a magyar zsidó világszövetség szóvivoje így beszélt: ,,.én úgy utálom a magyar népet, én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom...ez a gyűszű méretű ország, ...ami ebben a kis sz.r országban uralkodik.,...senkiházi magyar, a mocskos, trágyaszagú magyar száján". Anton E. cégvezető: ,,nem kell sajnálni ezeket a madzsarokat, stupidok, biorobotok ezek". Ezek csak szavak, de 2006 nyarán egy négynapos magánrendezvényen, egy ezer fős haszid közösség bízva a biztonsági őrség védelmében, szexuálisan zaklatta a nyírtassi magyar asszonyokat, lányokat. Nyírtass polgármestere okulva a 2001-es látogatásukból, tehetetlenségében egyszerűen elmenekült pár napra. Álljon itt egy idézet a nyírtassi idősektől: ,,ezek nem emberek... ezek állatok...". Azt hiszem, ez mindent elmond a haszidok magyar lakosok felé tanúsított toleranciájáról. A fenti, büntetlen esetekből következik, és a hazai politika reakciójából világosan kiderült: az antiszemitizmus üldözendő, elítélendő, az antimagyarizmus pedig nem is létezik, vagy ha igen, akkor el kell szenvedni a tolerancia, a szeretet nevében. Figyelem! Ez kettős mérce alkalmazása! Ha nem lehet zsidózni, cigányozni, akkor ne lehessen lefasisztázni, lesz.arozni, és letrágyaszagozni sem a magyarokat, és főleg ne lehessen egy egész falut részegen zaklatni! A tanulságot mindenki levonhatja, én azonban szellemi ébredésre szólítok fel mindenkit. Az ébredés az lenne, hogy belássuk, a valódi veszélyt nem a háborgó lakatos, és néhány Árpádsávos tüntető jelenti, hanem azok a magukat humanistának, reformernek, liberálisnak, és esetenként kereszténynek beállító emberek, akik merőben eltérő erkölcsi mércékkel mérik az eseményeket és az embereket. Ezzel nemcsak hátráltatják a hazai megbékélést, hanem olyan politikai-gazdasági erőknek segédkeznek, amelyeknek nem volt elég a magyar Történeti Alkotmány 1944-es félreállítása, az 56-ot követő kommunista terror, és a 88-as évet követő rablóprivatizáció sem. Ezek az erők, mint azt Tóth Zoltán József ,,Szentkorona-tan és a természetjog" című kiváló tanulmányában leírja - ,,... a XVIII. század végén, a XIX. század közepén, és az első világháború végén történtek hosszabb, rövidebb ideig tartó kísérletek, melyek a magyar alkotmányosságot kívánták felszámolni" - nem csak Magyarország vagyonának a megszerzését tűzték ki célul, hanem a magyarság évezredes öntudatának, nacionalizmusának, önvédelmének a megtörését is. Ennek része a zéró tolerancia elv meghirdetése is, és az új reformok végrehajtása is. Ezért kezdett GY.F. rögtön a választások ,,megnyerése" után hatalmi centralizációba, és ültette kulcspozícióba a leghűbb pártembereit. A kitűzött célok egy része már meg is valósult, a nemzeti vagyon nagyobb része a kezükben van, a Történeti Alkotmányunk helyett, amely a magyar alkotmányosság kizárólagos alapja, egy liberális legfelsőbb törvény ül a trónon. Ma az utolsó stádiumban van a haza gyarmattá züllesztése, ennek jelei világosan láthatók, az utolsó elvégzendő feladat a még maradék nemzeti öntudat, és önvédelem felszámolása, annak érdekében, hogy az ,,Új Magyarország"-on senki, semmilyen formában ne merészelje bírálni a magyarságot becsmérlő (Spiró, Regős), és/vagy végletekig kizsigerelő (Anton E.), esetlegesen szexuálisan zaklató (haszidok) embereket. Dr. Kellermayer Miklós írja: ,,Van éltető nemzettudat, nemzeti büszkeség, igazi hazaszeretet, éltető nacionalizmus, amelyet védeni kell, amelyet egyetlen néptől sem lehet elvenni, mert ha erre tesznek kísérletet, valójában a nemzetet akarják kipusztítani. Lényegében ez történik, amikor a más népek gyűlöletére, eltiprására irányuló mozgalmat, a sovinizmust nevezik nacionalizmusnak". A fentiekből kijelenthetjük, amit Tóth Zoltán, és Kellermayer Miklós is lát, sovinizmus van Magyarországon, amely a jogfolytonosság megtörése után az ,,éltető nacionalizmus" zéró toleranciával való elnyomásával a maradék magyar nemzeti önrendelkezést, önvédelmet is fel akarja számolni, hogy helyébe egy orwelli gépezetet állítson, amely gondoskodik a gyarmat biztonságáról, és a gyarmatosítók nyugalmáról, a Smith-ekkel szemben. Javaslataim: alkalmazzunk mi is zéró toleranciát, a magyarságot becsmérlők ellen, nyugodt szívvel jelentsük fel őket! Követeljük a Történeti Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását, ami a magyar nemzet szabadságának feltétele, és alapja. A soviniszta erők ellen pedig minden törvényes eszközzel védekezzünk. Az antiszemita fogalmat ne ismerjük fel, ne is használjuk, aki mondja, kérdezzük meg, miért használ kettős mércét. Helyette az antihumanistát fogadjuk el, annál is inkább, mivel a zsidó és a keresztyén hit alapja egyaránt az egy Istenbe vetett mélységes hit, ebből pedig következik, hogy ha egy Atyánk van, akkor mindannyian testvérek vagyunk az Úrban, felekezettől, nemzettől függetlenül. Isten előtt, aki a ,,szívek vizsgálója" nincs felekezeti, vagy nemzeti hovatartozás, csak ember. Az Egy Isten pedig a Szeretetet parancsolta nekünk! John Smith 1984