- Hírlap
- Fórum
- Bács-Kiskun
- Csongrád
- Békés
- Kereső:

|
Fórum bejelentkezés
Szabad száj
Fórum
Hírlevél
Hírös Index ajánlja
|
A félelem országa március idusán.
Témaindító: Pelikán
Mostanában egyre gyakrabban jutnak eszembe gyermek – és felnőttkori emlékeim március 15.-ről. Azon gondolkodom, hányszor hallgattam végig a „márciusi ifjak” történetét, a szemerkélő pesti esős időben, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjaktól, a Landerer nyomdáig, a 12 pontig és Petőfi Nemzeti daláig. Kiszámoltam. Negyvenháromszor. Valószínűleg kívülről tudom. Próbálom felidézni a múlt márciusait. Anyám felkötötte rám a kisdobos, majd úttörő nyakkendőket, feltűzte az elkészített kokárdát, és mentem a kötelező megemlékezésekre. A szocializmus nem igazán szerette március tizenötödikét, ezért valószínűleg a beszédekben nem is hallottunk mást, mint a történelmi események ismertetését. Voltak zászlók, magyar zászlók, lobogók. Nem igazán emlékszem vörös zászlókra, erre kínosan ügyeltek, és nem emlékszem félelemre sem. Nem voltak zavargások, nem voltak tüntetések és „ellenzéki” beszédek, mert a Demszky-éket, minden alkalommal meginvitálták a rendőrségre, arra a néhány napra. Megemlékezés volt, igaz, szocialista módon. A rendszerváltás meghozta számunkra azt a szabadságot, hogy mindenki szabadon ünnepelhessen, és szabadon szóljon a nemzethez, a néphez. Azonban folyamatosan azon gondolkodom, kell-e szólnunk, és ha igen, akkor miről kell beszélnünk? A márciusi ifjakról, a történelmi örökségről, amit ránk hagytak, vagy az időszerű politikai kérdésekről? Kell egyáltalán beszélnünk? Biztosan kell, vagy mégsem? Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják számomra, hogy ezek a megemlékezések egyre inkább a napi politikai kérdésekről szólnak, és mintha el is felejtenénk, hogy mire, vagy kikre emlékezünk. Véleményem szerint a politikai pártok kisajátították nemzeti ünnepeinket, és ezzel át is politizálták azokat. Ennek hatására, úgy látom, hogy szeretünk, vagy szeretnénk forradalmárok lenni mi is, főleg akkor, amikor hatalmas feszültségek és ellentétek vannak jelen a társadalomban. De, lehetünk-e forradalmárok a mai helyzetben. 1848. március 15.-én „csendes forradalom” zajlott. Nem voltak összecsapások, ne volt gyújtogatás, rongálás és még sorolhatnám. Egy biztos, forradalom volt. A kérdés, hogy mi lesz idén március 15.-én? Megemlékezés, vagy forradalom? Amennyiben megemlékezés lesz, akkor, azt hiszem, hogy magyar zászlóval, kokárdával és gyertyával vagy mécsessel kell elmennünk ezekre az ünnepségekre. Úgy gondolom, nincs helye egy ilyen megemlékezésen az árpádsávos zászlóknak, a gyalázkodó transzparenseknek, jelképes akasztófáknak. Miért? Szerintem egyszerűen azért mert, az már nem megemlékezés, hanem tüntetés. Lehetne úgy, hogy méltóságteljesen, csendben fejet hajtva, tisztelegve, a hősök előtt, koszorúkat és virágokat helyezzünk el az emlékükre? Talán még beszédet sem kéne mondanunk, hiszen aki emlékezni és ünnepelni akar, az tudja miért ment oda. Érdekes módon a „Halottak Napjára” sem transzparensekkel vonulunk ki a temetőkbe. Viszont, ha már a történelmi zászlókat említettem, miért nem visszük Rákóczi zászlaját? Sokan, sokféle képen foglalnak állást a közelgő márciusi események kérdésében. A nagy kérdés az, kell-e félnünk, kitől és kinek kell félnie? Lesznek újabb szörnyű és tragikus összecsapások, szélsőséges megmozdulások, köztörvényes bűncselekmények, mint azt megtapasztalhattuk tavaly októberben? Elmenekülnek-e az országból az emberek az ünnepek idejére, külföldre, ahogy azt sokan megtették a múltkor? Tanultunk-e az őszi eseményekből? Tudunk-e méltóan ünnepelni, vagy megint rólunk fog szólni a világsajtó, a botrányok miatt? Sajnos, a mai helyzetben egyelőre nem látom, hogy a méltóságteljes ünneplés biztosítva lenne. Én, nem félek, nincs miért félnem, de vannak, akik igen, no nem a Fidesztől, az MSZP-től, vagy a rendőrségtől. Ezektől szerintem, nem kell félni! Mégis úgy érzem, az emberek félnek. Igen, félnek az utcai zavargásoktól, az erőszaktól, a barikádoktól, mert nem is olyan régen csatatérré változott a főváros és ez élénken él az emlékezetükben. Minden esetre bízom a józan gondolkodású emberekben, minden politikai oldalon és bízom honfitársaimban. Bízom abban, hogy emlékezni, és nem tüntetni akarnak. A tiltakozásnak, a tüntetésnek máskor van helye és ideje, akár minden nap lehet, de könyörgöm, miért pont az ünnepeinken kell ezt megtenni. Nem tudom, büszkén néznek-e ránk, onnan fentről, Kossuth, Széchenyi, Jókai, Vörösmarty, Táncsics, Vasvári, Batthyányi vagy Petőfi és a többiek, akik magyarként együtt harcoltak a szabadságért és most azt látják, hogy a magyar, a magyar vérét követeli. A kérdés továbbra is bennem marad. Mi lesz március 15.-én? Megemlékezés, forradalom, vagy szabadságharc, esetleg polgárháború? grandfather
sziszi
2007.03.16. 08:56:24
Remek összefoglaló volt! A tojás, paradicsom (drága primőr) dobálók, bocsánat, ünneplők és az árpádsávos zászlók serege is megkapó élmény marad, na meg vezérük nagy gonddal megszerkeztett lázító beszéde. A sikeres, mindig győztes magyarország-imázs Viktór szájából undorító! A rosszabbul élünk, nyomorba sűlyedő népünk után ez kissé pofátlan válltás. Az új többség és az új arisztokrácia szembeállítása ugyan KISZ-es nosztalgikus éveit idézi, de salyát magát ugyan hova sorolja? Az ügydöntő népszavazás (kis esély van, hogy érvényes lesz) kiírása a várt győzelmi-jelentésként hangzott el, de ha kiegészítik és megszavazzák ősszel, ugyan mi lesz? Megbukik a kormány mert nem kapnak vizitdíjat az orvosok, meg nem kapnak tandíjat az iskolák? Az alkotmányos lehetőségek után meg elzavarjuk a kormányt? Egy demokrata, európai politikus nem mondhat ilyet! Hát újraválasztották, nagyon izgultam, de sikerült. E történelmi írást elolvasva, nem is vagyok meglepve. A baloldal talpraállását már nagyon várom, csak azért, hogy lehervadjon az az önelégült vigyor Vekker Viktor arcáról.
sziszi
2007.03.16. 08:56:24
Remek összefoglaló volt! A tojás, paradicsom (drága primőr) dobálók, bocsánat, ünneplők és az árpádsávos zászlók serege is megkapó élmény marad, na meg vezérük nagy gonddal megszerkeztett lázító beszéde. A sikeres, mindig győztes magyarország-imázs Viktór szájából undorító! A rosszabbul élünk, nyomorba sűlyedő népünk után ez kissé pofátlan válltás. Az új többség és az új arisztokrácia szembeállítása ugyan KISZ-es nosztalgikus éveit idézi, de salyát magát ugyan hova sorolja? Az ügydöntő népszavazás (kis esély van, hogy érvényes lesz) kiírása a várt győzelmi-jelentésként hangzott el, de ha kiegészítik és megszavazzák ősszel, ugyan mi lesz? Megbukik a kormány mert nem kapnak vizitdíjat az orvosok, meg nem kapnak tandíjat az iskolák? Az alkotmányos lehetőségek után meg elzavarjuk a kormányt? Egy demokrata, európai politikus nem mondhat ilyet! Eltelt közel tíz nap a március 15-i ünnepek után, és továbbra sincs elfogadható magyarázat a történtekre. Előszednek régi topic-okat, az őszi zavargásokat, Pesty-filmet, orosz tárgyalást stb.,de nem tudtuk meg a jobboldal álláspontját az előszónokokról, Orbán ünnepi beszédéről, Sólyom szerepéről stb. Jó lenne elvarni ezt a szálat is, utána beszélhetünk mindenről, de a gyáva megfutamodás (vicc mesélés) nagyon zavar.
tetű
2007.03.19. 17:39:06
Te is olyan hülye vagy mint anonim! Anonim egy gyáva gerinctelen ember lehet, az összes kérdésből kihátrált ami 15-vel kapcsolatban felmerült. Részemről nullának tekintem!
rosenberg
2007.03.19. 16:27:29
Elkk*rtad, tetű! Vesszen Orbán! Egyébként orbánék azt is mondták március 15-én, hogy újra kisüt a nap. Erre mingyá esik a hó! Fúj, a hazug disznó! Te is olyan hülye vagy mint anonim! Elkk*rtad, tetű! Vesszen Orbán! Egyébként orbánék azt is mondták március 15-én, hogy újra kisüt a nap. Erre mingyá esik a hó! Fúj, a hazug disznó! A "Rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogenben azért volt némi igazságuk viktoréknak.
Pelikán
2007.03.16. 01:15:21
Nos, úgy láttam, hogy itt volt minden. Remek összefoglaló volt! A tojás, paradicsom (drága primőr) dobálók, bocsánat, ünneplők és az árpádsávos zászlók serege is megkapó élmény marad, na meg vezérük nagy gonddal megszerkeztett lázító beszéde. A sikeres, mindig győztes magyarország-imázs Viktór szájából undorító! A rosszabbul élünk, nyomorba sűlyedő népünk után ez kissé pofátlan válltás. Az új többség és az új arisztokrácia szembeállítása ugyan KISZ-es nosztalgikus éveit idézi, de salyát magát ugyan hova sorolja? Az ügydöntő népszavazás (kis esély van, hogy érvényes lesz) kiírása a várt győzelmi-jelentésként hangzott el, de ha kiegészítik és megszavazzák ősszel, ugyan mi lesz? Megbukik a kormány mert nem kapnak vizitdíjat az orvosok, meg nem kapnak tandíjat az iskolák? Az alkotmányos lehetőségek után meg elzavarjuk a kormányt? Egy demokrata, európai politikus nem mondhat ilyet! Nos, úgy láttam, hogy itt volt minden. |
|








fuck me dad
fuck me daddy
fuck litle
Tnx!