A fogyasztói társadalom csapdába csalta a nőket, azt hirdeti, csak vékonyan és csinosan lehetsz boldog és elégedett. A női test viszont domborulataival komoly feladatot szolgál: a nőiséget és az anyaságot.
Az élet akkor kecsegtet boldogsággal, ha valaki képes megtalálni a helyét, a párját és reális céljait. Ez nem kevés pszichés erőfeszítéssel jár, jó önismeret és önbizalom kell ahhoz, hogy valaki képes legyen derűsen nézni a napjai elé.
Ha feltesszük a kérdést, ki a boldogabb, egy sovány vagy egy teltkarcsú nő, akkor a személyiségükben kell keresnünk a választ, általánosságban nem mondhatjuk, hogy a vékonyabb boldogabb. Tudjuk, hogy korunk étkezési zavarai jelzik: baj van a médiában és a piacorientált szépségiparban felmutatott topmodell-ideálokkal, ezek negatívan befolyásolják egy fiatal nő egészséges önértékelését.
Annak ellenére, hogy gyakran hallunk a kifutón összeesett anorexiás modellekről, és olyanokról is, akik meghaltak vészes éhezésük miatt, az ajánlott külső megjelenésről kialakított társadalmi kép mégsem változik. Ma már mindenki ismeri a testtömeg index fogalmát, de a nők nagy része inkább vágyakozik az alsó határ közelébe, mert úgy gondolja, annál az értéknél már a boldogság is garancia.
Ki a nőiesebb?
Az anorexiás vagy kórosan sovány állapot már aszexuális, ennek érzékelhető testi jele a menstruáció eltűnése, vagyis egy kritikus testtömegnél a női nemi működés szünetel. Optimális esetben a libidó, vagyis a testi vágy, a kielégítő szexuális élet meglétének feltétele a jól működő női nemi hormonháztartás.
A túl sovány nőknek gyakrabban lehet gondjuk a libidóval, észlelhetik, hogy testi vágyaik csökkennek, számukra a szexualitás nem vonzó. Egy párkapcsolatban akár komoly feszültségeket is okozhat, ha egy férfi azt érzékeli, hogy a fogyókúra áldásos hatásai mellé felsorakozik egy nem kívánt jelenség is, az elfordulás a testi együttléttől.
A zsírsejtek egyik fontos élettani funkciója a megfelelő hormonszint szabályozása a szervezetben, és a női nemi hormonok felelősek azért, hogy egy nő kívánatosnak és szépnek érzékelje önmagát, ami a nőiség legfontosabb tényezője.
Miért kellenek a zsírpárnák?
Ha megvizsgáljuk a női és férfi test különbözőségeit, láthatjuk, hogy a testtájak formája igazodott azok funkciójához. A gömbölyű női mell a csecsemőt táplálja, míg egy férfi kidolgozott mellkasa már őseinknél is segített, hogy a férfi a vadászatnál, verekedésnél ne sérüljön. A női has domborulata terhesség esetén, különösen az alsóhas tájékán a magzat védelmét szolgálja, szemben a férfiak eredendően lapos izomzatával.
A csípőtájéki zsírpárnák is komoly feladatot teljesítettek eredetileg, arra szolgáltak, hogy az oda felkötött csecsemő kényelmesen üljön, és az anya se fáradjon el a hordásban. Törzsi kultúrákban még ma is ide kötik a nők a csecsemőket. Nem véletlen, hogy ezeket a zsírpárnákat képesek a nők a legnehezebben lefogyasztani. Ezek olyan raktárhelyek, amelyek csak a legvégső esetben tűnnek el egy nő testéről.
A csupacsont modellek a kifutón valóban gazellaszerűek, de nehezen képzelünk melléjük boldogan mosolygó csecsemőt, aki anyja megfelelő domborulataiba kapaszkodva már attól megnyugszik, hogy ráhajtja a fejét.
Forrás: www.ujszo.com
Vannak férfiak, akik nem a csontsovány modell lányokra buknak. Az anyaság igazi "jelképei" is a telt nők. A csupacsont modellek a kifutón valóban gazellaszerűek, de nehezen képzelünk melléjük boldogan mosolygó csecsemőt.
