Cívishír: – Hány év alatt fogadtad el magad olyannak, amilyen vagy?
Mátrahegyi Mária: – Cirka kettő.

Cívishír: – Mikorra tisztult le?
Mátrahegyi Mária: – Most 26 vagyok, de már tizennyolc éves koromban teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy beton meleg vagyok.

Cívishír: – Előtte próbálkoztál fiúkkal is?
Mátrahegyi Mária: – Egyáltalán nem.

Cívishír: – Hogyhogy? Azt hittem, a leszbikák nem az ujjazástól vesztik el a szüzességüket.
Mátrahegyi Mária: – A többség nem is, de én viszonylag későn kezdtem érdeklődni a szexualitás iránt, hiszen református iskolába jártam, ám onnantól kezdve csak a lányok érdekeltek.

Cívishír: – Nehéz lehet neked csajozni, hiszen elég behatárolt a kör.
Mátrahegyi Mária: Nem annyira. A meleg lányok megtalálják, észreveszik egymást, akár az utcán is.

Cívishír: – Mégis, hogyan?
Mátrahegyi Mária: – Vannak erre praktikák. Rövid köröm, rövid haj, gyűrű a hüvelykujjon, mozgás, gesztusok és így tovább...

Cívishír: – Akkor az nem csak legenda, hogy a meleg kiszúrja a meleget?
Mátrahegyi Mária: Az Angelina Jolie féle „divatmelegeket” persze nehéz meglátni, de aki gyárilag meleg, azt egyszerű. Maga a felismerés azonban még semmit nem jelent, akárcsak a heteróknál, vonzalom is szükséges közeledéshez.

Cívishír: – Te megtaláltad a nagy Ő-t?
Mátrahegyi Mária: Igen, két éve boldog kapcsolatban élek.

Cívishír: – Nálatok ki a fiú? Ki viszi le a szemetet, ki főzi vasárnap reggel a kávét, ki megy a boltba kenyérért, ki porszívóz?
Mátrahegyi Mária: – Régebben voltak, de ma már nincsenek ilyen szerepek a meleg lányok életében. Maga a melegség is fejlődik. Két egyenrangú nőről van szó, megosztjuk egymással a házimunkát, a teendőket. Az ágyban persze azért vannak szerepek.

Cívishír: – Akkor irány az ágy! A pornófilmeken a leszbikusok sokszor több eszközt használnak, mint egy folyami pecás.
Mátrahegyi Mária: Az egy nagy kamu. A pornófilmek férfiak szórakoztatására készülnek, semmi közük a való világhoz.

Cívishír: – Tehát a minőségi szexhez nem kell segédeszköz.
Mátrahegyi Mária: – Annak nem, aki valóban meleg. Az ember a társát kívánja, nem a műanyagot.

Cívishír: – Ha már a szexnél tartunk: a nagy sikert aratott leszbikus családi drámában meleg férfi pornóra szexeltek a főszereplők.
Mátrahegyi Mária: – A filmeket nem mindig kell komolyan venni. Én speciel nem gerjedek férfi meleg pornóra, és nem is nagyon ismerek olyan leszbikust, aki igen. Legfeljebb poénból nézzük meg.

Cívishír: – Voltál már hetero nővel?
Mátrahegyi Mária: – Az első szerelmem az volt. Ő kezdeményezett, de csak kíváncsiskodott, én meg beleszerettem. Jól összetörte a szívem, utána megfogadtam, hogy heteróval soha többet!

Cívishír: – Még játékból sem?
Mátrahegyi Mária: Játsszon velük más! Nekem egy elég volt.

Cívishír: – Azt is mondják, hogy a melegek mindenkit megkóstolnának.
Mátrahegyi Mária: – Ez egyike a torz sztereotípiáknak. Nem minden meleg egyforma, egy ember viselkedése alapján nem szabad általánosítani. Van olyan hetero férfi, aki minden nővel kikezd. Akkor most mondjuk azt, hogy a hetero férfiak gusztustalan rámenősek?

Cívishír: – A kedveseddel jártok össze hetero párokkal?
Mátrahegyi Mária: Szinte csak olyanokkal barátkozunk.

Cívishír: – Hol rázzátok a rongyot? Debrecenben mintha láthatatlanok lennétek…
Mátrahegyi Mária: – Időnként rendeznek meleg bulikat, volt már például a Sikkben és a Kaptárban is. Sajnos rendre feltűnnek szkínhedek, akik provokálnak és verekednek. Megesett, amikor rendőrt kellett hívni miattuk, erre elvittek néhány meleg fiút, akiket inzultus ért.

Cívishír: – A szórakozási lehetőségek ezek szerint elég behatároltak.
Mátrahegyi Mária: – Debrecenben igen, Budapesten már más a helyzet. Ott vannak meleg klubok, kávézók. Ha igazán jót akarunk bulizni, akkor elhúzunk Pestre.

Cívishír: – Unalmas lehet mindig heterók gyerekes kérdéseire válaszolgatni, mint most.
Mátrahegyi Mária: – Nem unalmas, sőt, egyfajta küldetésnek is tekintem. Van egy barátom, akivel először úgy találkoztam, hogy utálja a melegeket. Egyszer leültünk beszélgetni, ő kérdezett, én válaszoltam, egyre jobban megismertük egymást. Ma már más a véleménye.

Cívishír: – Vajon mikor lesz a nagy többség elfogadóbb, legalább annyira, mint Nyugat-Európában?
Mátrahegyi Mária: – Magyarországon nagyon messze vagyunk még attól. A rendszerváltás után születettek már elfogadóbbak, de a negyvenesek-ötvenesek más miliőben szocializálódtak, velük nem lehet mit kezdeni. Ám meggyőződésem, hogy nem csak a heterók miatt tartunk itt, a melegek legalább annyira hibásak.

Cívishír: – Nocsak! Mire gondolsz?
Mátrahegyi Mária: – Arra, hogy a melegeknek nem szabadna provokálniuk. Egy melegfelvonulás ne arról szóljon, hogy két meleg férfi nyalja-falja egymást egy kamion tetején, mert az akkor is kiverné a biztosítékot, ha heterók csinálnák ugyanazt. Berlinben a melegek és a heterók százezrei együtt ünnepelnek, egy hatalmas utcabál az egész. Szóval én azt mondom a meleg barátaimnak, hogy nem elegáns csak a heterókat hibáztatni. Kettőn áll a vásár, de egyik sem teszi meg az első lépést.

Cívishír: – Mi kellene szerinted, még több coming out?
Mátrahegyi Mária: – Magyarország sem szellemileg, se törvényileg nincs felkészülve. Nem házasodhatunk, nincs gyerekvállalsi jogunk. Azt kéne megérteni, hogy a melegeké nem az a kisebbség, mely segélyért kuncsorog, melyet a többségi társadalomnak kell eltartania. A meleg ugyanolyan ember, mint a többi, csak más az identitása, dolgozik, szórakozik, időnként szerelmes, és képes a párjával ugyanolyan apróságok miatt összeveszni, mint a heterók, hogy például miért hosszúra vágta a másik a paprikát, és miért nem karikákra. Úgy élünk mi is, mint a többi.

Cs. Bereczki Attila

REGON - civishir.hu